A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
12. SZEKCIÓ - A vízgazdálkodás története - 6. Dr. Konecsny Károly (nyugdíjas): A Felső-Tisza-vidéki folyammérnöki hivatalok (1871-1948.
5 1915. októberben Szokolay Emil nyugdíjba vonult, helyette 1915. november 1-től Hegedeős (Hegedűs) Miklós műszaki tanácsos lett a hivatalfőnök, aki a nyíregyházi székhelyű Nyírvíz Szabályozó Társulat miniszteri megbízottjaként is működött. Ezzel egyidejűleg csökkent a létszám, távozott Palasovszky Sándor m. kir. főmérnök és Wittmann Arthur m. kir. segédmérnök. A hivatalfőnök mellett, alkalmazott voltak: Zettin Ignácz kir. főmérnök; Ulrich J. Nándor és Zboray Béla m. kir. segédmémökök; Királyfalvi Tivadar irodasegédtiszt. A Tokaji Kőátvételi Kezelőség vezetője Zettin Ignácz m. kir. főmérnök volt (,Magyarország tiszti czíni- és névtára, 1915). 1918-ban a Hivatalnak 4 állandó alkalmazottja volt: Hegedeős Miklós műszaki tanácsos hivatalfőnök; Zettin Ignácz műszaki tanácsos; Ulrich J. Nándor mérnök és Zboray Béla m. kir. segédmémök (az irodatiszti státus nem volt betöltve) {Magyarország tiszti czím- és névtára, 1918). Trianon után a Sátoraljaújhelyi M. Kir. Folyammémöki Hivatal illetékességi területe a Bodrog folyó egy részének és a kapcsolódó mellékfolyóknak, valamint a felügyelt ármentesítő és a felügyelt belvízszabályozó társulatoknak a száma és területe, a határváltozás, illetve ezek Csehszlovákiához csatolása miatt csökkent. Illetékességi területéhez 205 km folyószakasz-, és felügyelete alá 4 ármentesítő társulat tartozott, összesen 613 917 kát. hold árterülettel {Dóka, 1981). 1921. december 1-től Sátoraljaújhelyen a hivatalvezetői munkakört Iványi Bertalan m. kir. főmérnök látta el. Főnöksége idején újjászervezte a Hivatal hajózási és kőbánya üzemét, nagyarányú partbiztosításokkal beindította a Tiszán a középvízi mederszabályozást. A Nyírvíz Szabályozó Társulat és a Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulat miniszteri megbízottja lett (részt vett pl. a Nyírvízszabályozó Társulat 1922. június 19-én és 1923. január 17-én tartott ülésein). Egy Sátoraljaújhelyen, 1922. július hónapban kelt dokumentumon {3./jobb ábra) Iványi Bertalan hivatalfőnök aláírása mellett szerepelt a Zboray Béla m. kir. főmérnökké is, aki rövidesen távozhatott a Hivataltól (az 1927. évi alkalmazotti jegyzékben már nem szerepel a neve). 1922-1939. között nem következett be változás a Hivatal hatásköre és illetékességi területe tekintetében. 1927-ben illetékességi területe kiterjedt a Tisza folyóra, az eszeny-zsurki határtól a tiszafüredi vasúti hídig, a Bodrog folyóra, a csehszlovák országhatártól a torkolatig, a Sajó folyóra, a Hernád befolyásától a torkolatig és az ezen folyószakasz menti vízrendező területekre. Ekkor 4 állandó alkalmazott volt: Iványi Bertalan m. kir. min. osztálytanácsos, hivatalfőnök; Ulrich J. Nándor m. kir. főmérnök, Zauner (Dévény) István m. kir. segédmérnök, és Farkas János min. iroda segédtiszt {Magyarország tiszti cím- és névtára, 1927). 1931-ben távozott a Hivataltól Iványi Bertalan, Zauner (Dévény) István és Farkas János. Ulrich J. Nándor m. kir. főmérnök, műszaki tanácsos lett a hivatalfőnök; Wéber Károly m. kir. főmérnöki, Riszdorfer József és Wonke József m. kir. segédmémöki beosztásban dolgozott {Magyarország 5. ábra Hegedűs Miklós, Iványi Bertalan, Ulrich J. Nándor, Paphalmy Iván, Marek László és Zboray Károly sátoraljaújhelyi folyammérnöki hivatalfőnökök 1914-1948. között 1935-ben a 4 fős állandó műszaki állományt Ulrich J. Nándor m. kir. műszaki tanácsos, hivatalfőnök; Tarnóy Károly és Tóth Zoltán m. kir. főmérnökök, Wonke József m. kir. segédmémök alkotta {Magyarország tiszti cím- és névtára, 1935). 1936. októbertől Paphalmy Iván m. kir. műszaki tanácsos vette át a sátoraljaújhelyi hivatalvezetői teendőket. A Nyírvíz Szabályozó Társulat 1936. október 15-i közgyűlésének jegyzőkönyve szerint, a földművelési miniszter a Társulatnál a miniszteri megbízotti teendők ellátásával is megbízta.
