A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
9. SZEKCIÓ - Hidrológia - 7. Rácz Tibor (Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.): Közeli csapadékmérők rövid adatsorainak alkalmazása egy területet jellemző csapadékviszonyainak leírására. Példa az 1956.07.01-1967.03.31 közötti budapesti csapadékadatok felhasználásával
folyamat statisztikai paramétereit. A statisztikai paraméterek birtokában lehetőség nyílik olyan lehetséges realizációk generálására, amelyek a valóságban megtörténhettek volna. Ennek révén igen kifinomult vizsgálatok végrehajtására nyílhat lehetőség (v.ö.: Monte Carlo módszer egyes alkalmazásai). Amint az megállapításra került, az egyes csapadékmérők kb. 10 km sugarú körben (314 km2!) az átlagos értékek tekintetében reprezentatívnak tekinthetők. Mi van abban az esetben, amikor e körön belül több csapadékmérő is található? Az előbbi állítás szerint azok is kb. 10 km sugarú körben reprezentatívak az átlagok tekintetében, miközben - elsősorban a heves csapadékokra vonatkoztatva - a csapadék idősorok jelentősen eltérnek egymástól. Több csapadékmérő idősora, mivel egymást átfedő területre reprezentatív, voltaképpen nem más, mint a közös területre értelmezett ugyanazon sztochasztikus folyamat egyes reprezentációinak szegmensei. Mennél több mérő áll rendelkezésre, annál több idősor reprezentáció áll rendelkezésre az adott területre jellemző sztochasztikus folyamat leírásához. Az előbb leírtakból az extrém csapadékeseményekre vonatkozóan tehát okkal tételezhető fel, hogy amennyiben több reprezentáció is a rendelkezésünkre áll, úgy számos rövidebb idősor vizsgálatával elegendően pontos képet lehet nyerni valamely területen a szélsőséges értékek előfordulását illetően. Ez éppen a csapadék igen jelentős térbeli és időbeli variabilitásnak a következménye. Ennek az is a következménye, hogy akár sokkal több (a területre jellemző) extrém csapadékot vonhatunk be az elemzésbe, mint ugyanazon időszak alatt egyetlen mérőn. Amennyiben a folyamatot valamely hosszabb időszakra stacionáriusnak tételezhetjük fel, úgy rövidebb időszakban, de több helyen gyűjtött adatsor-család összevont elemzésével akár hosszabb időszakra vonatkozó statisztikai jellemzők becslésére is sor kerülhet. Ez a tulajdonság a területre jellemző folyamat stacionaritásának feltételezése mellett még akkor is igaz, ha az egyes mérőkön nem azonos hosszúságú, nem azonos időszakra vonatkozó csapadék adatsor fragmentumok alapján kerül sor a vizsgálatra. Minderre természetesen abban, és csakis abban az esetben kerülhet sor, ha a különféle helyszíneken és különféle időszakokban gyűjtött adatok kölcsönös homogenitása biztosítható. A fentiekből az is következik, hogy amennyiben egy idősor áll rendelkezésünkre, akkor a sztochasztikus folyamat egyetlen interpretációjával számolhatunk, és ezzel a következtetések levonásánál, az adatfeldolgozásból levonható megállapítások megfogalmazása során tisztában kell lenni. Összefoglalva az eddigieket: valamely hidrológiai szempontból azonosnak vehető terület mérőin észlelt csapadékadatok értelmezhetők úgy is, mint magára a területre jellemző csapadékadatok realizációi, amelyek a statisztikai adatgeneráláshoz hasonlóan módot nyitnak a folyamatok nagyobb felbontású, adatokban gazdagabb vizsgálatára. A továbbiakban a bemutatott adatokon ennek bemutatására kerül sor. Kis területen észlelt csapadék idősorok vizsgálata Az 1956.07.01-1967.03.31 időszakban Budapest területén mért adatsorokat, valamint az OMSZ Belterület állomásának adatsorát vizsgáltuk. Szemléltetésként felhasználtuk még az OMSZ Pécs, Szeged, Debrecen és Szombathely városokra nyilvánossá tett klíma idősorait az 1901-2010 időszakra. A budapesti csapadékmérők vizsgált időszakra rendelkezésre álló adatsorai mutatnak hiányokat. Az adathiány alapvetően egyes hónapokra terjed ki, amikor valamiért nem került lefűzésre az adatközlés, vagy idővel elkallódtak az adatok. A hiányokról a havi összesítést feltüntető 3. ábra ad áttekintést. 5
