A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
5. SZEKCIÓ - Vízellátás. Ivóvizek biztonsági kérdései - 7. Kubik Roland (Bajavíz Kft.): A közüzemi ivóvízellátás biztosítása és a Duna vízállásának összefüggései Dunafalva település vonatkozásában
A közüzemi ivóvízellátás biztosítása és a Duna vízállásának összefüggései Dunafalva település vonatkozásában 1. BEVEZETÉS Dunafalva településen a közüzemi ivóvízellátás 2 db talajvízre szűrözött termelőkút üzemeltetésével történik. A két termelőkút vízhozama az utóbbi években folyamatosan csökkent a szűrőszerkezetek kolmatációjának mértékével. Jelenlegi vizsgálataink alapján mindkét kút kb. 110-130 1/p-es maximális hozammal üzemeltethető. Az aszályos nyári időszakban eddig a szükséges vízmennyiség szolgáltatása mindkét kút egyidejű üzemeltetésével volt megvalósítható, önálló üzemben sem az 1-es, sem a 2-es kút már nem képes ellátni a település lakosságát ivóvízzel. Aggodalomra adott okot, hogy az egyik kút meghibásodása esetén nem volt bekapcsolható másik kút a hálózatba, ezáltal a zavartalan vízszolgáltatás veszélybe került. A helyzetet nehezítette a Duna változó vízszintváltozásai is, ami az aszályos periódusokban negatív hatással volt a víztermelésre. Tapasztalataink alapján a Duna alacsony vízállásos időszakaiban a termelőkutakban lévő vízszintek is csökkentek, a kolmatáció előrehaladott mértéke miatt az üzemi vízszintek is jelentős mértékben csökkentek (pl. 2-es kút talpmélysége 14,3 m, üzemi vízszint 12 m alá csökkent 2014-ben) olyan mértékben, ami már a biztonságos üzemeltetést veszélybe sodorta. Ahhoz, hogy a lakosság vízellátása zavartalan legyen, legoptimálisabb megoldásnak új termelőkút létesítését véltük. Mindemellett úgy véltük, hogy az új kút fúrásának szükségességét az 1-es és 2-es kutak szűrőszerkezetének kolmatáci ója valamint a településen bekövetkezett fogyasztásnövekedés mellett a Duna vízszintingadozásai is befolyásolták. Fentiek alapján dolgozatomban a termelőkutakban, háttérmonitoring kutakban tapasztalt vízszintingadozások, valamint a Duna folyam vízszintingadozásainak korrelációját kívánom szemléltetni. A fentieket kiegészítettem az új kút fúrásának vázlatos bemutatásával is. 2. A VIZSGÁLT TERÜLET BEMUTATÁSA Általános jellemzők, demográfiai adatok A vízbázis területén lévő Dunafalva község Bajától 20, Mohácstól 17 km-re, a Duna bal partján, Bács-Kiskun megyében helyezkedik el. Az 51-es főút a településtől 18 km-re halad, melyen a település Bajától Nagybaracskán át, Mohácstól a mohácsi kompon át közelíthető meg. Személygépkocsival, kerékpárral a község Bajától Szeremlén át egy, a dunai töltésen haladó rövidebb, 20 km-es úton is elérhető. A Baranya megyei Dunaszekcsővel kompjárat biztosítja az összeköttetést. Dunafalva természeti adottságai kitűnőek, összes területe 5569 ha. A község területének jelentős része az 1996-ban alakult Duna-Dráva Nemzeti Park Natura 2000 Béda-Karapancsa SCI védett területéhez sorolható. 2
