A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
5. SZEKCIÓ - Vízellátás. Ivóvizek biztonsági kérdései - 7. Kubik Roland (Bajavíz Kft.): A közüzemi ivóvízellátás biztosítása és a Duna vízállásának összefüggései Dunafalva település vonatkozásában
A közüzemi ivóvízellátás biztosítása és a Duna vízállásának összefüggései Dunafalva település vonatkozásában Domborzati adatok Dunafalva a Nagyalföld nagytáj egységen belül az Alföldi-Dunamente középtáj csoporthoz tartozik. Kistájként pedig a Baranyai-Duna-síkhoz tartozik, ezen belül is a Mohácsi-sziget (más néven: Margitta-sziget) része. Teljes területe 277 km2. A terület észak felé ék alakú, nyugatról a Duna folyam, keletről a Ferenc-tápcsatorna, míg délről az országhatár fogja közre. Átlagos magassága: 83-85 mBf. A felszín alig szabdalt, a Szeremle alatti részek, vagy a sziget közepén húzódó gerinc magassága sem több 86-88 mBf-nél, alig emelkedik ki néhány méterrel az uralkodó tájból. A kistáj 85 és 143 m közötti tszf-i magasságú ártéri síkság. Ny-ról (Dunaszekcső, Bár) a löszös hordalékkúp-síkság meredek, 15—20 m-es inaktív parttal szakad le rá. K-i határa a Baracskai Dunaág ill. a bácskai Il/a. számú terasz. A felszín relatív domborzata rendkívül alacsony, mindenütt 2 m/km2 alatti. A terület döntő többsége ártéri szintű síkság, árvíz- és belvízveszélyes alacsonyártér, amelyet kisebb, mozaikszerűen elhelyezkedő, magas ártéri ármentes felületek tagolnak. Jellemző felszíni formái a Duna eróziójának és akkumulációjának emlékét őrzik; gyakoriak a morotvák, morotvaroncsok, amelyek a rossz lefolyás miatt gyakran elmocsarasodtak. A Baja alatti Mohácsi-szigettől a Duna-Dráva összefolyásáig húzódó területet átszövik a természetes módon lefűződött, vagy a szabályozások során átmetszett holtágak. A meanderezés fő oka, hogy itt diluviálisnál korábbi réteg nincs és a geológiai léptékkel mérve fiatal és laza üledékben csak elvétve állta keményebb réteg a folyó útját. Földtani, Földrajzi Jellemzés A környéken a triász és júra korú alaphegység néhányszor tíz m-es mélységben található meg (illetve a községtől É-ra már csak kb. 10 m-es mélységben, kissé távolabb, Vári-pusztánál pedig ezek az idős karbonátos képződmények már közvetlenül a felszínen vannak). Az alaphegységre többnyire pannon korú agyagos-finomszemcsés összlet települt, e felett pedig alsó pleisztocén, főként homokos üledékek következnek; ezeket a Dunántúl felől érkező kisebb folyók, patakok rakták le. A Mohácsi-sziget löszös hordalékkúp, mocsaras területeivel, morotváival magán viseli a Duna felszínformáló tevékenységének nyomait. Duna alsószakasz-jellegű feltöltő munkája hozta létre, több mellékág tagolja. A Dunától Nyugatra fekvő dombsági területek, melyeket több helyen vastag lösztakaró borít, pannóniai üledékekből képződött hordalékkúpok eróziójával, völgybevágásokkal jöttek létre. A völgyhálózat északnyugat-délkelet irányú törések mentén, főleg a löszfelszíneken lépcsős formát mutat. Földtani adottságok szempontjából a kistérség viszonylag könnyen tagolható. A keleti részen, az árvízmentes területeken 15-20 m vastagságú lösztakaró található, a Mohácsi-sziget felszíne iszapos hordalék rétegekből áll. A Duna csak a felső pleisztocénben jelent meg a területen, amikor a Dunafalvától D-re lévő Mohácsi -medence jobban, a községtől É-ra fekvő völgyszakasz viszont kisebb mértékben süllyedni kezdett. Ennek megfelelően a községtől D-re vastagabb, kavicsot is tartalmazó rétegsor alakult ki, északabbra viszont vékonyabb homokos összlet képezi a felső pleisztocént. Érdekes, hogy a község területének északi része nem vett részt a süllyedésben, itt tehát a felső pleisztocén dunai rétegek nem is fejlődtek ki. Ezen a részen a terepszint ma is némileg magasabb. Dunafalván a 450 m talpmélységű B-21 kát. számú kútban 253 m alatt közép-triász korú (anizuszi) repedezett és tömör mészkövek húzódnak. Az alaphegység fölött 3
