A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)

4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 19. Tímár Attila (KÖVIZIG): Körös-Tisza-Maros-Közi térség öntözésfejlesztése

A fenti diagram szemlélteti, hogy 2007 és 2017 között a hatásterületen hogyan alakultak az évi átlagos felszínközeli vízszintek.

A diagramból kiolvasható, hogy az elmúlt 10 évben 6 alkalommal -343 cm és -316 cm között alakult a talajvízszint mélysége, ami átlagosnak mondható a többi évhez képest, továbbá 3 alakommal magasabban -262 és -295 cm között alakult a talajvízszint. A 2010-es évben viszont rendkívüli magas -195 cm-es átlagos talajvízállás alakult ki.

4.6. Meteorológiai tényezők, éghajlati adottságok

Hőmérséklet

A terület klíma adottságaiban DK-i fekvéséből következően a kontinentális jegyek éreztetik hatásukat. Éghajlatát tekintve meleg száraz.

A júliusi középhőmérséklet a térségében a legmagasabb. Az évi középhőmérséklet 10,2-10,4 °C közötti, a vegetációs időszakéban 17,3-17,5 °C. A fagymentes időszak hossza 190-194 nap. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok sokévi átlaga 34,0 °C körüli, a minimumoké -17,0 és -18,0 °C közötti.

Napfénytartam

A terület dél fekvése a magasabb éves középhőmérsékletekben és a napsütéses órák magas számában mutatkozik meg. A napsütéses órák évi összege 2000-2020.

Szél

A leggyakoribb szélirány az É-i és a D-i, de Szarvas környékén az ÉK-i is gyakran előfordul. Az átlagos szélsebesség 2,5-3 m/s közötti.

Párolgás

Magyarországon a lehetséges párolgás és a csapadék hányadosa az ariditási tényező (a = Po/C). Az ország területének jelentős részén ez az érték 1,0-nél nagyobb, s az Alföldön, több helyen eléri az 1,5-es értéket, az országos átlag 1,1.

Csapadék

Évente 500-550 mm csapadék átlagosan érkezik a területre. A tenyészidőszakban 320-330 mm eső jellemző. Évente átlagosan 31-34 napig borítja a talajt összefüggő hótakaró; melynek átlagos maximális vastagsága 16-17 cm közötti.

24