A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 19. Tímár Attila (KÖVIZIG): Körös-Tisza-Maros-Közi térség öntözésfejlesztése
A csapadékeloszlásra a szélsőségesség a jellemző. A tervezési terület közelében levő gyomaendrődi (679. számú) és csárdaszállási (691. számú) csapadékmérő állomások havi csapadékösszegek idősorának eloszlását a 19. ábra grafikonja mutatja be. A statisztikai feldolgozásból látható, hogy az átlaghoz képest mennyire eltérőek a havi és éves maximum adatok. Az adatok szerint például 2011. augusztus 1-től a 2012. augusztus 31-ig bezárólag 246,8 mm csapadék hiány mutatkozik az előző 20 év átlagához képest. Különös figyelmet érdemel az a tény, melyet a csatolt ábra is mutat, hogy a jelenlegi szélsőséges agrometeorológiai helyzetet 2011. augusztus-november hónapok, valamint a 2012. év március és augusztus eredményezték, a tárgyév április és augusztus hőségnapjai tovább fokozták az aszályossági hajlamot. A szarvasi, a kondorosi és a békéscsabai meteorológiai észlelések 1890 évi kezdete óta megvizsgált 122 év alatt nagy vízhiányú időszakoknak az alábbi évek voltak minősíthetők: 1894, 1907, 1917 1928-35-ig tartó nyolc éves időszak, ezen belül különösen 1934,1935, 1947 év, majd az 1966-ban kezdődött és 1995-ig tartó huszonkilenc éves időszak, ezen belül különösen 1971, 1983, 1992,1993 továbbá a 2002-ben kezdődött és napjainkig tartó tizenegy éves időszakon belül kiemelkedően 2002, 2003, 2007, 2009, 2011 és 2012, 2014, 2017-es évek. A fenti felsorolásban a szélsőségesen aszályosnak minősített évek félkövérrel kerültek jelölésre. 25
