A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 19. Tímár Attila (KÖVIZIG): Körös-Tisza-Maros-Közi térség öntözésfejlesztése
13. ábra: A hatásterület felszíni víztérképe 4.5.2. Felszín alatti vizek, Hidrogeológiai vonatkozások Az EU Víz Keretirányelv (VKI) besorolása szerint a vizsgált területen a felszín alatti víztestek három típusba sorolhatók, ezek - a Körös-vidék, Sárrét (p.2.12.2), a Maros hordalékkúp (p.2.13.1) és a Körös-Maros köze (p.2.13.2) - porózus hideg, három sekély porózus, valamint egy Délkelet-Alföld (pt.2.3) nevű porózus termál víztest található. A tengerszint alatt 30 m-ig elkülönített - sp.2.12.2, sp.2.13.1 és sp.2.13.2 jelölésű - sekély porózus víztestek neve és kiterjedése megegyezik a mélyebben fekvő porózus hideg víztestekével. Ezek közül kettő a Maros hordalékkúpon található. Egyik a Maros hordalékkúp (p.2.13.1) víztest, melyet nagyjából az Elek-Orosháza-Mezőhegyes vonal határol. Itt a felszín alatti vizek áramlása lefelé irányul. Ezt - egy feláramlási zóna - aKörös-Maros köze (p.2.13.2) víztest öleli körül, melynek határa E-on a Körösök süllyedéke, Ny-on pedig a Tisza völgye. A víztestek jellemzése folyamatban van. (KÖVÍZIG) A térség VKI besorolás szerinti víztestek elhelyezkedését a 14. ábra szemlélteti. A sekély porózus víztest maximális mélysége hozzávetőlegesen 30,0-35,0 m-re tehető, ennél mélyebben, mintegy 450 m mélységig beszélhetünk porózus hideg víztestről, ez alatt a vízhőmérséklet eléri és meghaladja a 30°C-ot, így már porózus termál víztestnek nevezhető. 20
