A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)

4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 19. Tímár Attila (KÖVIZIG): Körös-Tisza-Maros-Közi térség öntözésfejlesztése

Heves

Tiszafüred

Balmazújváros

Dévaványa Szeghalom Y*“ Komádi.

12 2 ........................*

Körösladány

3d ^ Vésztő

^ Körös-vidék,

^ Mezöberény Sárrét \

Haros hordalékkúp

Makó

Porózus hideg viztestek Porózus termál viztestek KÖR-KÖVIZIG működési területe

12.5

14. ábra: A térség VKI besorolása szerinti víztestek elhelyezkedése

A területen a vízadó képződmények jellemzően folyóvízi eredetűek, amelyek a Maros hordalékkúp biztosít, melynek megóvása és biztonságba helyezése kiemelt feladat.

A vízadó típusa szerint az érintett terület törmelékes rétegsorát pleisztocén homok, agyagos homok, homokos agyag, illetve agyag váltakozása építi fel.

Jelmagyarázat

Barlang

n

Földtani objektum

Földtanhatér

— fdt

"■ országhatár

— tektonika

Felszíni földtan

Qhl - Feltöltés, meddőhányó, iszaptározó

Qh2- Folyóvízi agyag, sleurit, homok, kavics

Qh3 - Folyóvízi agyag, eleurit

Qh4 - Folyóvízi homok, kavics

Qh5 - Proluviális-deluviális agyag, aleurit,

homok, kavics, kőzettörmelék

iw* Qhó - Tavi agyag, aleurit, finomhomok

Qh7 - Tavi mésziszap; agyag, aleurit, homok Qh8 - Mocsári agyag, aleurit, homok, mésziszap

Qh9 - Mocsári tőzeg QhlO - Futóhomok (holocén)

Qhl 1 - Deluviális agyag, aleurit, homok, kavics, kőzettörmelék Qphl - Futóhomok (pleisztocén-holocén) Qph2 - Lejtőképződmény (agyag, eleurit, homok, kavics, kőzettörmelék)

Qph3 - Finomszemű (elsősorban deluviális) lejtőképződmény (agyag, aleurit, homok)

15. ábra: A térség földtani atlaszának rajza (MBFSZ 2018)

21