A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 16. Priváczkiné Hajdu Zsuzsanna - Kiss Robina - Hornyák Sándor (ATIVIZIG): Belvízvédekezés – települési vízgazdálkodás szempontjai a földárjával érintett területeken
felismerték kedvező hatásait. A tóban már a XIX. század közepén is fürödtek egészségügyi céllal, majd 1869-ben megnyílt az első idegenforgalmi célú strandfürdő. A terület népszerűségét mutatja, hogy az alföldi miliőtől elütő polgári környezet alakult ki a tó körül, hovatovább, a fürdő ittlétének köszönhetően kanyarodott erre a Kiskunfélegyházáról és Szentes felől érkező vasút. A fürdő 1969-ben vált termálfürdővé is, amikor Petőfi TSZ-ben fúrt termálkút vizét is bevezették a strandra. Ekkor új medencék és a kádfürdő mellett már szálloda is létesült. 2004-ben újabb jelentős fejlesztés nyomán Gyopárosfürdő élményfürdő részleggel is gyarapodott, amivel biztosította helyét az alföldi strandok között a következő évtizedekre is. A fürdő 2018-ban 840 ezer m lekötéssel rendelkezik, ebből 456 ezer m termálvíz. A fürdők csurgalékvizeit a Kerek-tóba vezetik, majd onnan a Kútvölgy- Kakasszéki-csatornába kerülnek. Battonyai strandfürdő: A strand 1987-ben létesült. A fürdő eredetileg egy medencével épült, a kivitelezés három éven át zajlott, a strand 1991-ben vette fel a normál üzemet. A strandfürdő időközben három medencével, köztük egy termálmedencével bővült, amelyet gyógyvízzé is nyilvánítottak. A fürdő 2018-ban 22 ezer m lekötéssel rendelkezik, amely mind termálvíz. A csurgalékvizeket a Királyhegyesi-Száraz-ér fogadja A tótkomlósi strand még a második világháború előtt nyílt meg. A strandfürdőt üzemeltető vállalkozás 1936-ban alakult, majd 1942-ben kezdett ténylegesen is működni. A strandfürdő vizét egy fúrt kút biztosította. Az 1960-as évektől kezdve egyre több fejlesztés zajlott a létesítményben, vizét gyógyvízzé nyilvánították. 2002-’3-ban a fürdőt teljesen átépítették élményfürdő jellegű strandrésszel bővítették. A fürdő 2018-ban 138 ezer m lekötéssel rendelkezik, amelyből 120 ezer m3 gyógyvíz minősítésű termálvíz. A csurgalékvizeket a Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér fogadja. Mezőkovácsháza: a strand kútjait az 1960-as évek végén fúrták. A strand az 1990-es évek gazdasági válsága idején egy hosszabb periódusra bezárt. A strandfürdő a 2000-es években újra üzemelni kezdett, több fejlesztés is történt. A fürdő 2018-ban 83 ezer m3 lekötéssel rendelkezik, amelyből 34 ezer m gyógyvíz minősítésű termálvíz. A csurgalékvizeket a Kutas-ér fogadja. Végegyháza: 1959-ben kutatóforrások tárták fel a meleg vizet. A vizet semmire sem használták, a termálvíz egy medencébe gyűlt, amelyet a helyiek Tera és Néplavór néven illettek. A strand jelenleg nem üzemel. A belvízrendszereket érő külterületi hatások A belvízcsatornákba történő bevezetéseknél az utóbbi időszak pályázati lehetőségei miatt jelentős számban jelent meg a mezőgazdasági célú, fűtési célra használt termál csurgalékvíz. Ezen bevezetések azért is kedvezőtlenek, mert éppen a belvízi időszakokban történik a bevezetés, így a kisebb kapacitású csatornák esetében különös problémát okozhat. A jogszabály adta lehetőség, miszerint kiterjedt belvízi helyzetben ezen bevezetéseket korlátozni, vagy kizárni is lehet, a termelők számára jelent olyan kockázatot, amelyet csak tározó létesítésével lehetne csökkenteni. Nyilvántartásunk alapján a termál vízbevezetésekből (ipar+mezőgazdaság) mintegy 320 em3/év bevezetés történik, a termálfürdőkből érkező terhelés 1,2 millió m3/év, összesen közel 1,5 millió m /év. Jelentős külterületi hatásként azonosítható be a mezőgazdasági területeken tapasztalt területhasználat-változás, valamint az alkalmazott agrártechnológia, öntözés is, azonban jelen cikk terjedelmét ennek tárgyalása nem teszi lehetővé. 6. Összefoglaló megállapítások Vizsgálataink során számba vettük a „nagy belvizes” időszakok kialakulásának hidrometeorológiai körülményeit és a talajvízszintre gyakorolt hatásait, amely a földálja 13
