A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 16. Priváczkiné Hajdu Zsuzsanna - Kiss Robina - Hornyák Sándor (ATIVIZIG): Belvízvédekezés – települési vízgazdálkodás szempontjai a földárjával érintett területeken
jelenség kialakulásában játszik döntő szerepet. Az összefüggés egyértelmű, azonban a földálja jelenség jobb megismeréséhez további vizsgálatok szükségesek, amelyhez az egyre inkább elterjedő numerikusmodellezés is segítséget nyújthat. A földárja jelenség további kutatásához jelentős előrelépést hozhat az eredendően aszály-kutatás céljából létesített talajnedvesség-mérő állomások mérési eredményeinek, valamint az OMSZ által telepített hidrometeorológia mérőállomások adatainak elemzése. A drón-technika alkalmazása a belvízi elöntések rögzítésében és értékelésében, valamint a SANITEL műhold felvételeivel kapcsolatos belvízi-kutatások forradalmi előrelépést hozhatnak a földárj a jelenség és a belvízzel kapcsolatos folyamatok jobb megértésében. A belterületek, települési vízgazdálkodás vonatkozásában megállapítható, hogy a Maros hordalékkúp területén a települések burkolt felületeiről megjelenő többlet terhelés növekedése nem jellemző. A megvalósult szennyvízcsatornázással az érintett belterületeken csökkent a belvízi elöntés kockázata, ezzel együtt a földárj a jelenségre is mérséklő hatása van. Ezzel együtt azonban a külterületi befogadókra helyeződött át a terhelés. Összességében 4,5 millió m /év többletterhelés jelenik meg a Maros hordalékkúp belvízcsatornáiban, amely a csatornák jó műszaki állapotának folyamatos biztosításával válnak kezelhető mértékű kockázattá. A belvízvédekezési adatok kapcsán további vizsgálatokat igényel a földárja hatása, így védekezési időszakok részletesebb elemzésével lehetséges konkrétabb összefüggéseket megállapítani. A talajvízárja és a belvíz-előrejelzés vonatkozásában a fent említett talajnedvesség-mérés jelenthet kiugrási lehetőséget. Irodalom Bozán Cs. és Körösparti J. (2005) : Földárja a Dél-Alföldön. - Hidrológiai Közlöny, 83 (3). 7-13. Kiss I. (1970): A vízfeltörések formái és szerepük a szikes területek kialakulásában. -Hidrológiai Közlöny, 70 (5). 281-287. Kozák P. (2006): A belvízjárás összefüggéseinek vizsgálata az Alföld délkeleti részén, a vízgazdálkodás európai elvárásainak tükrében. Szeged, Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar, (Doktori értekezés) http://doktori.bibl.uszeged.hu/1679/l/T%C3%A9zisek HUN.pdf (A letöltés időpontja: 2017. október 22.) Körösparti J. és Bozán Cs. (2005): A földárjás területek vízgazdálkodási problémái. - Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Vándorgyűlése, Konferencia CD-ROM (ISBN 978-963-8172-21-1). 2008. Július 2-3., Miskolc. 8 p. Mezősi G., Bata T., Blanka V, és Ladányi Zs. (2017): A klímaváltozás hatása a környezetei veszélyekre az Alföldön. Földrajzi Közlemények, 141 (1). 60-70. Nováky B. (2011): Az éghajlatváltozás és hatásai. - In: Somlyódy (szerk): Magyarország vízgazdálkodása: Helyzetkép és stratégiai feladatok. MTA, Budapest, 85-102. Pálfail. (1983): A Maros hordalékkúpjának hidrológiai kérdései. Hidrológiai Közlöny, 63. (2). 89-95. Pálfail. (2004): Belvizek és aszályok Magyarországon. Budapest: Közlekedési Dokumentációs Kft. Pálfail. (2005): Földárja, az Alföld sajátos hidrológiai jelensége. Hidrológiai közlöny, 85. (3). 15-18. Priváczkiné Hajdú Zs. (2008): A belterületi és külterületi vízrendezés összehangoltságának hiánya. Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése 3. szekció: Területi vízgazdálkodás. Miskolc, 2008. ” július 2-4. http://apps.arcanum.hu/app/hidrologia/view/HidrologiaiVandorgyules 2008 26/?querv=SZO%3D(pri v%C3%A 1 czkin%C3%A9)&pg=525&lavout=s (A letöltés ideje: 2017. 10. 22.) Puskás L, Gál N. és Farsang, A. (2012): Impact of weather extremities (excess water, drought) caused by climate change on soils in Hungarian Great Plain (SE Hungary). In. Rakoncai J., Ladányi 14
