A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)

4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 16. Priváczkiné Hajdu Zsuzsanna - Kiss Robina - Hornyák Sándor (ATIVIZIG): Belvízvédekezés – települési vízgazdálkodás szempontjai a földárjával érintett területeken

Priváczkiné Hajdú Zsuzsanna, Kiss Robina, Hornyák Sándor (ATIVIZIG):

Belvízvédekezés — települési vízgazdálkodás szempontjai a földárjával érintett területeken

MHT országos vándorgyűlés, 2018. Gyula

1. Bevezetés

A Kárpát-medence sajátos vízjárási adottságai miatt Magyarország vízkároknak kitett területen helyezkedik el. (Pálfai, 2004) Hazánkban az alföldi területeken kiemelten fontos vízügyi igazgatási, egyben katasztrófavédelmi feladat a belvizek elleni hatékony védekezés.

A vízkár jelenség sík területeken a mély fekvésű, jellemzően lefolyástalan területeken jelentkező elöntés, amely rendszeresen, 2-4 évente visszatérő védekezési feladatot ró az illetékes szervezetekre. Az elöntések által okozott kár nemzetgazdasági szinten is jelentős. A nagy elöntésekkel együtt járó belvíz az Alföldön jellemzően egyidejű árvízi helyzettel együtt fordul elő, amely az egyidejű védekezési feladat ellátása miatt a rendelkezésre álló védekezési erőforrások kapcsán jelent különösen nagy kockázatot.

A Dél-Alföld sajátos hidrológiai jelensége a „földárja” jelenség. A „földálja” a talajfelszínre is feltörő elöntés, amely a jelentős mértékben megemelkedő talajvíz hatására alakul ki, időnként és helyenként a felszín fölé jut, s itt rendszerint keveredik a csapadékból és hóolvadásből közvetlenül képződő és a helyi mélyedésekben, mély vonulatokban összegyűlő belvízzel. (Pálfai, 2005)

A földárja jelenséget, annak kialakulását és előfordulását hidrológiai, geológiai szempontból több kutató is elemezte már, így Treiz a mélyből felfelé törekvő gázoknak tulajdonította a földárja jelenséget. (Treiz, 1920) Kiss a vízfeltöréseket a szikes tavak keletkezése, valamint a talajok szikesedésének folyamata kapcsán vizsgálta. (Kiss, 1970) Pálfai több alkalommal is publikált a Maros hordalékkúp és földárja jelenség kialakulásával kapcsolatban, különösképpen az 1979-es földárja elöntés kialakulásának okainak kutatásában volt úttörő szerepe. {Pálfai 1983, 2005) Jelentős kutatás folyt még a témában a Szegedi Tudományegyetemen (Rakonczai et al, 2012), és a Halászati Kutatóintézetben (Bozán, Körösparti, 2005). Ezen elemzések voltak kutatómunkánk alapjai.

A földárja jelenség belvízvédelmi infrastruktúrára vonatkozó hatások elemzésével még nem foglalkozott kutatás. Ezen jelenség vizsgálatának igénye az Orosházi szivattyútelep üzemének elemzésekor merült fel egy tervezési feladat kapcsán. A belvízvédelmi infrastruktúra fogalomkörébe jelen cikkben a műszaki infrastruktúra elemeit értjük: a belvízelvezető csatornákat, szivattyútelepeket, vízkormányzó műtárgyakat, vízmércéket, tározókat. A létesítmények a jelenséggel érintett területeken fokozott igénybevételnek vannak kitéve, ill. a szokásos belvízi időszakoktól eltérő időszakokban és mértékben is szükséges lehet az érintett területek belvízmentesítése. Az érintett területen akkor is előfordulhat belvízzel kapcsolatos esemény, amikor a tárgyidőszakban a hidrológiai helyzet azt nem indokolja.

A védekezési tapasztalatok és a napi gyakorlat arra mutatott rá, hogy a térségi belvízrendszerek kiépítése óta (az 1940-es és 1966-os nagy belvizet követően a rendszerek kiépítése a 1970-80-as évekre befejeződött) az utóbbi évtizedek bekövetkezett változásai (társadalmi és gazdasági) is további jelentős változásokat jelentenek a vízelvezető rendszerek számára. Többek között meggyorsult a burkolt felületek növekedése, a települések környékén a mélyfekvésű területeket feltöltötték, eltűntek a természetes tározóterek. További változást jelent a viziközművek fejlődése, a külterületek a mezőgazdasági művelés és területhasználati változásai, agrotechnika változása, stb.

A téma aktualitását az adja, hogy a klímaváltozás eddig észlelt és a közeljövőben prognosztizált hatásainak eredményeként a Magyarország területét érintő belvízi szituációk kialakulásának gyakorisága, azok időtartama várhatóan növekszik, nem a csapadékosság növekedése miatt, hanem az időszakosság és a szélsőségessé váló csapadékintenzitás miatt.

1