A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 16. Priváczkiné Hajdu Zsuzsanna - Kiss Robina - Hornyák Sándor (ATIVIZIG): Belvízvédekezés – települési vízgazdálkodás szempontjai a földárjával érintett területeken
Ezzel egyidejűleg az aszályos időszakok tartóssága és súlyossága is várhatóan nő. (Nováky, 2011) (Mezősi (j., Bata T., Blanka V, és Ladányi Zs., 2017) Kutatási célként tűztük ki, hogy az ATIVIZIG működési területén, a Maros hordalékkúpon (1. ábra) tapasztalt 1979-es földárja jelenség kialakulásának Pálfai által leírt jellemzők és módszer alapján megvizsgáljuk az 1999-2000, a 2010-2011, a 2005-2006-os „nagy” belvíz időszakokat is. Továbbá a földárja jelenségekkel érintett területeken a földárjából adódó többlet belvízterhelések meghatározását, valamint az érintett területeken a belvízrendszereket érő egyéb terhelések/változások hatásának számbavételét is célul tűztük ki, annak érdekében, hogy a belterületek vízgazdálkodására vonatkozóan -a belvízi kockázatok kapcsán- megállapításokat tegyünk. Kutatási módszerként a szakirodalmi kutatás mellett a hidrológiai adatok kronologikus és statisztikai vizsgálati módszere mellett empirikus módszert is alkalmaztunk, elsősorban az ATIVIZIG belvízvédekezéseinek adatain alapulva. 2. A vizsgálati terület rövid bemutatása A Maros-hordalékkúp ATIVIZIG működési területét érintően a 11.07. Sámson-Apátvalvi belvízvédelmi szakaszon helyezkedik el. (1. ábra) A belvízrendszer területe síkvidék, amely enyhe lejtéssel rendelkezik kelet-nyugati irányban. A vízgyűjtő területet egykori medrek és kimosott területek szabdalják fel kisebb egységekre. A terület tengerszint feletti magassága 85,0-105,0 m B.f. A legmagasabb részek a dél-keleti magyar-román határnál találhatók. A rendszer területe 1213,4 km2, mely hét belvízöblözetre tagozódik. 80/1. Pusztai 116,6 km2 80/2. Aranyad-éri 211,0 km2 80/3. Tótkomlósi 202,5 km2 80/4. Kutas-éri 136,0 km2 80/5. Cigányka-éri 110,9 km2 80/6. Királyhegyes-Száraz-éri 282,9 km2 2 80/7. Sámson-Apátfalvi-Száraz-éri 153,5 km A belvízöblözetek vizeit a Királyhegyesi-Száraz-ér és a Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér gyűjti össze. Az összegyűjtött vizeket a Maros folyóba gravitációsan a Sámson-Apátfalvi- Száraz-ér vezeti be. Szélsőséges magas marosi vízállás esetén hordozható szivattyúállás telepítésére is sor kerülhet. A területi vizek elvezetését a Pusztai, Aranyad-éri és Tótkomlós-éri öblözetek területén közbenső átemelő szivattyútelepek is segítik. így, bár nem közvetlenül a Maros hordalékkúpon van, de a hordalékkúpról érkező vizek átemelésében működik közre az Orosháza térségében található Orosházi és Pusztai szivattyútelep. A káros vizek elvezetését mintegy 260 km főcsatorna biztositj a. A belvízvédelmi szakasz területének délkeleti határa a román országhatár, amelyet a Maros folyó, belvízcsatornák, erek és völgy vonul átok keresztezik. A vizek szabályozott levezetéséről a kormányok között egyezmények születtek. A csatornák csak időszakos vízkészlettel rendelkeznek. A télvégi, tavaszi belvizeket követően, egyes mélyebb mederszakaszok kivételével, a vízhiány miatt jellemzően szárazak a csatornák. 2
