A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
4. SZEKCIÓ - Vízellátás - 4. Csáki Ferenc (Aqua Szolgáltató Kft.): Mosonmagyaróvár és térségét kiszolgáló vízbázis bemutatása
öntöttvas vezetékrendszer is kifogástalanul működik. Az 1980-as évektől a nyomóvezetékek anyaga jellemzően KM-PVC volt. A jelenlegi felújításoknál KPE nyomócsövek kerülnek kiépítésre. A bekötővezetékek anyaga szintén KPE. A mosonmagyaróvári vízellátó rendszerben és a kapcsolódó településeken kiépített ivóvízvezetékek teljes hossza 414 841 fm. A Feketeerdei Vízbázis jellemzése A Feketeerdei Vízbázis a Kisalföld Szigetköz kistáján helyezkedik el. A vízbázis utánpótlódási területe is teljes egészében a Szigetközre esik. A Feketeerdei Vízbázis környezetében a fő vízadó a pleisztocén (2,5 Millió év - 12ezer év) kavics, homokos kavicsréteg. A térségben létesített víztermelő kutak legnagyobb része ezt a vízadó réteget termeli. A Győri-medence folyóvízi és tavi-mocsári feltöltéssel keletkezett tökéletes síkság. Jellemzőek rá a széles árterek és a felszín közeli talajvízállás. A Kisalföld fő folyóvize a Duna, amelynek vízhozama és vízjárása az Alpoktól függ. A vízhálózat centripetális elhelyezkedésű a Dunához viszonyítva. A táj medencejellege meghatározza a felszín alatti vizek helyzetét és mozgását. A táj vízmérlege 100-125 mm-rel negatív. Az átlagos éves csapadékösszeg 500-550 mm közötti. Egész évben érvényesül az uralkodóan északnyugati irányú szél szárító hatása. A terület földtani fejlődéstörténete A Kisalföld paleozóos és mezozóos alapkőzetei lépcsőzetesen, törések mentén lesüllyedve alkotják a medencealjzatot. A rögdarabok süllyedése és helyenkénti emelkedése nem egyenletesen történt. Az időnként nagy intenzitású mozgást nyugalmi időszakok tagolják. A Kisalföld nyugati részének alapkőzeteit alkotó Ausztroalpi nagyszerkezeti egység paleozós metamorfltjait a Rába-vonal választja el a Pelsoi nagyszerkezeti egység képződményeitől. Az Ausztroalpi nagyszerkezeti egység északi részét a Soproni és Fertőrákosi csillámpala és gneisz anyagú metamorfitok alkotják. Az alapkőzetek Mosonmagyaróvár térségében a miocénig felszínen voltak, ezért mezozóos kőzetek nem alakultak ki. A miocén elején a terület a Pannóniai-medence kialakulása során süllyedni kezdett és megindult a tengeri üledékképződés, amely nagy vastagságban változatos szemcsenagyságú homok, iszap, agyag, márga rétegeket rakott le a medencében. A medence süllyedése még intenzívebb volt a
