A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)

4. SZEKCIÓ - Vízellátás - 4. Csáki Ferenc (Aqua Szolgáltató Kft.): Mosonmagyaróvár és térségét kiszolgáló vízbázis bemutatása

pliocénban, ekkor az Alpokalja területe is víz alá került. A harmadidőszaki üledékek vastagsága néhány helyen a 2000 m-t is meghaladja a medencében. A feltöltődés során először a fluvio-lakusztrikus rendszer alakult ki, majd egyre jellemzőbbé vált a folyóvízi üledékfelhalmozás a medencébe lépő folyók, elsősorban a Duna miatt. A Kisalföldön a Bécsi-medence feltöltését követően jelent meg a Duna. A pliocén legvégén a Nyugat- Pannóniai medence lassú emelkedése miatt a folyó kelet felé fordult és a vízrendszer felvette mai formáját. A hegységkeret felől a nagy energiájú folyók túlnyomóan durvaszemcsés üledékeket halmoztak fel a területen. A termelő kutak által termelt réteg is nagyrészt kavics és homokos kavics.

A Feketeerdei vízbázis védőidomainak kijelölése

A durva szemcsés vízadó rétegnek köszönhetően a Feketeerdei Vízmű kútjai kialakításuk óta rendkívül jó vízhozammal üzemeltethetőek. A területen a negyedkori kavics, homokos-kavics réteg vastagsága kb. 300 méter. A jó permeabilitású és víztározó képességű rétegbe vízzárónak tekinthető agyagos rétegek nem összefüggően és csekély vastagságban ékelődtek be, emiatt a Feketeerdei Vízbázis sérülékeny földtani környezetben helyezkedik el.

Az üzemeltetés kezdete óta kiváló a kitermelt víz minősége és a vízkémiai összetevők mért értékei is csekély ingadozást mutatnak, azonban a sérülékenység miatt a vízbázis védőterületeinek kijelölése elsődleges feladat volt.

A vízbázis diagnosztikai vizsgálata

Az AQUA Szolgáltató Kft. a Feketeerdei Vízbázis diagnosztikai vizsgálatának elvégzésével és a biztonságba helyezési és biztonságban tartási tervének elkészítésével a Vízimolnár Mérnöki és Tanácsadó Iroda Kft.-t (a továbbiakban: Vízimolnár Kft.) bízta meg. Az előzetes szakvélemény elkészítéséhez vízmintavétel történt a vízmű és a megfigyelő kutakból, valamint több helyen történt mederüledék és talajmintavétel. A minták vizsgálata nem utalt vízminőségi problémákra.

A hidrodinamikai modell kialakításához a Vízimolnár Kft. 13 geológiai szelvényt készített saját feltáró fúrások adatait is felhasználva. A begyűjtött adatok alapján, a szelvényeken 4 zónát lehet elkülöníteni. Az utánpótlódási folyamatok megismeréséhez szükség volt a területen levő nagyobb vízfolyások és a monitoring kutak vízállás idősorainak elemzésére, amely szerint a víztartó rétegek táplálása 4 irányból történik:

1. Ausztria, Szlovákia felől a Szigetköz alatt húzódó negyedkori rétegekben.

2. a csapadékvízből