A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
4. SZEKCIÓ - Vízellátás - 1. Baki Berta (Fejérvíz Zrt.): Ivóvízellátó rendszerek vízbiztonsági szemléletű üzemeltetése
Legfőbb befolyásoló tényező, a hálózatba érkező nyers vagy tisztított víz minősége (biológiai, kémiai tulajdonságok). Ha pl. magas a víz vas- és mangán tartalma, akkor a hálózatban ezen anyagok leülepedése várható. Ez alapfeltételt biztosít a másodlagos szennyeződés kialakulásához. Jelentős vízminőség-változást eredményező tényező a víztisztító műben adagolt vegyszer(ek) típusa, mennyisége, a megmaradt fertőtlenítőszer, jut-e ebből a fertőtlenítőszerből még a belső hálózatokba vagy sem. Nem szabad elmenni a vegyszerek egymásra hatása mellet sem. A vízműtelepi, esetleg hálózati fertőtlenítés nagyban befolyásolja az ivóvízben bennmaradó mikroorganizmusok mennyiségét. A fertőtlenítésben elpusztult és ki nem szűrt baktériumok, férgek, stb. az ivóvíz szervesanyag tartalmát növelik, energiaforrásként szolgálva további mikroorganizmusok számára. Az ivóvíz minőségi változásait befolyásolja a vízvezeték anyaga, kora, a vezetékben kialakult áramlási, hidraulikai viszonyok, a hálózat túlméretezettsége, pangó szakaszok (ágvezetékek). Fontos szerepet játszik az ivóvíz minőségének változásában a cső „belső karbantartottsága”: végeznek-e az adott szakaszon rendszeres öblítést, szivacsos csőtisztítást vagy sem, ezzel elősegítve a biofilm képződését. Csőtörések, hibás szerelvények, illegális rákötések is ronthatják az ivóvíz minőségét. És ne felejtsünk el egy másik fontos tényezőt sem, a vízszállítás környezetét. A magas környezeti hőmérséklet biokémiai katalizátor. A fenti megállapítások mind a belső, mind pedig a külső hálózatokra igazak. Fő különbség, hogy a belső hálózatok szinte mindig ágvezetékes rendszerűek, elhanyagolt állapotúak (megépítésük óta egyáltalán nem voltak karbantartva). Az ilyen vezetékek a biofilm kialakulásának rendkívüli mértékben kedveznek. A belső hálózatoknál sokkal nagyobb szerepe van a vízminőség változás során a hőmérsékletnek. Hogy miért? Az építési technológia során kialakított strangos rendszer miatt. Itt ugyanis szinte az ivóvízvezetéket érintve húzódnak a melegvíz és a fűtési csövek akár 10 emeleten keresztül is! 4 Fogyasztói panaszok Mit eredményeznek ezek a belső hálózati sajátosságok? További vízminőség változást, ami kivétel nélkül minden esetben vízminőség romlás. Tehát az eredmény minden esetben fogyasztói elégedetlenség, fogyasztói panasz lesz. Hogyan alakultak ezek a panaszok a Fejérvíz Zrt.-nél? Mire panaszkodnak a lakók? A vízminőségi fogyasztói panaszok 2004-2010 között a következők voltak: a panaszok 35%-a családi házból, 65%-a társasházból érkezett (diagram első oszlop). Ebben a Fejérvíz Zrt. minden települése benne van. Ha a lakosság arányában vizsgáljuk a családi és tömbházas panaszok eloszlását (2 oszlop), akkor azt tapasztaljuk, hogy a panaszok 21%-a érkezik a családi házakból, 79%-a pedig társasházakból. Ha csak koncentráltan azokat a településeket vesszük számításba, ahol lehetnek tömbházak (tehát a falvakból érkezett panaszokat nem számoljuk bele), akkor ez az arány egészen másképpen alakul. Ekkor mindössze a panaszok 15%-a érkezett családi házakból és 85%-a tömbházakból (3. oszlop).
