A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
3. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 12. Süveggyártó Anita Mária - Gyurkity Zoltán (ADUVIZIG): Meliorációs helyzetkép az ADUVIZIG működési területén
illetve a Baracskai-Holt-Dunába. A szivattyúzott öblözet főcsatornája a Karapancsaifőcsatorna, amely a belvizeket a Karapancsai szivattyútelepen keresztül a Ferenctápcsatomába, illetve az Újfoki szivattyútelepeken keresztül közvetlenül a Dunába vezeti. A belvízrendszer területe 277km , belvíz-veszélyeztetettségi indexe a Pálfay-féle meghatározás szerint: 7,37. (Gyirán 2006) 2. diagram A vízrendszert jellemző homorúdi talajvízkút adatsora, csökkenő lineáris trenddel A meliorációról röviden A melioráció a mezőgazdaság és az erdészet szempontjából a föld termelési adottságainak a tartós (több évre, évtizedre kiható) javítását célzó tevékenység. (Dr. Szígyártó 1983) A talajjavítás több résztevékenységen alapul, ezért különböző meliorációs tevékenységek határozhatók meg, melyek egy része a mezőgazdasági vízgazdálkodás fogalmi körébe sorolható ún. hidromelioráció. Szűkebb értelemben a talajvízháztartás-szabályozást a vízrendezési feladatok, illetve az öntözés által hivatott megteremteni, vagyis a vízlevezetés és a víztározás legjobb összhangját, optimumát (Kling, Rostás 1984) kívánja elérni. Kedvező és kedvezőtlen hatások, lehetőségek A hidromelioráció kedvező hatásai a mezőgazdasági termelésre egyértelműek, azonban megfelelő üzemeltetés mellett érhetőek csak el. Az elmúlt évszázad második felének komplex meliorációs beavatkozásai alatt kiépített belvízelvezető és kettős működésű csatornahálózat a társulatok megszüntetése óta szinte kivétel nélkül a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok tulajdonába került, mellyel azok fenntartása és üzemeltetése is a feladatává vált. A táblaszintű vízgazdálkodás, ezzel együtt a talaj csövezett területek karbantartása azonban a mezőgazdasági termelő szövetkezetek felszámolása óta gazdátlanul maradt, területünkön nem, esetleg csak részlegesen működnek, melyet majd a későbbiekben bemutatott térképi összevetések is bizonyítanak. Ahhoz, hogy ezen területeken hatékonyabb legyen a belvízkár elleni védekezés, illetve biztonságosabb környezeti tényezők között folyhasson a mezőgazdasági termelés, érdemes elgondolkodni a drénhálózatok felújításán. Megjegyzendő, hogy tapasztalataink alapján ott volt eredményes az ilyen típusú víztelenítés, ahol szivattyús drénezést alkalmaztak.
