A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)

1. SZEKCIÓ - Hidrológia - 4. Dr. Kovács Péter (KDVVIZIG): Az utolsó busincei vízhozammérés, avagy Nógrádszakál állomás vízhozammérési problémái

10. kép: ADCP-s vízhozammérés az Ipoly főágán (2010. február)

11. kép: Az összeszerelhető sínjáró kiskocsi mérésre indulás előtt a nógrádszakáli vasútállomáson

12. kép: A kiskocsi csörlős-mérősúlyos méréshez alakítva a főági szelvénynél

A busincei vasútvonal átereszein és hí újain 2005 és 2013 között összesen 10 alkalommal végzett árvízi vízhozammérést a KDVVÍZIG vízrajzi mérőcsoportja. A három szelvény közül a legtöbb vizet értelem szerűen a főmeder szállítja, majd a 2. áteresz következik, a legkisebb vízhozamot pedig a főmedertől legtávolabb elhelyezkedő 1. áteresznél mértük. A mérési eredményeket a 2. táblázat mutatja be.

A tíz mérést a lefolyt teljes vízhozam alapján két jól elkülöníthető csoportba lehet osztani, ahol az egyes vízlevezető szelvények a teljes lefolyó vízmennyiségtől függően eltérő mértékben részesednek a vízszállításból. Az első hat alkalommal a teljes vízhozam 60-80 m3/s körül alakult. Ekkor a víztömeg legnagyobb része (85-95 %) a főmederben vonul le, míg az átereszek a maradék 5-15 %-ot szállították. Az utolsó négy alkalommal 100 m3/s feletti volt a teljes vízhozam. Ilyenkor az átereszek vízszállításában nagyságrendi növekedés következik be és előfordult, hogy a hullámtéri átereszek együttes levezetett vízmennyisége meghaladta a főágon lefolyt vízhozamot (pl.: a 8. mérés esetében).