A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)

1. SZEKCIÓ - Hidrológia - 4. Dr. Kovács Péter (KDVVIZIG): Az utolsó busincei vízhozammérés, avagy Nógrádszakál állomás vízhozammérési problémái

Ennek alapján a nógrádszakáli árvízi vízhozam a három helyen mért adatok összegeként kerül meghatározásra. A három helyszínen a lefolyó víz mennyisége, valamint az átereszeknél a növényzettel való benőttség függvényében többféle módszerrel is meg lehet mérni a vízhozamot:- 1. áteresz: itt egykori természetes meder vezet át a vasút alatt, de hídnyílás nagyon széles, a víz pedig általában sekély (néha a növényzet is bezavar). A mérés emiatt leginkább csak szondarúd segítségével lehetséges (5. kép), míg a sebességmérésre leggyakrabban forgószárnyas műszert használtunk (főleg a téli időszak árvizeinél), de lehet indukciós műszerrel is mérni.- 2, áteresz: kialakítása megegyezik az elsőével, de mivel itt egy földút is átvezet vasút alatt az egyik nyíláson, általában tiszta szelvénnyel találkoztunk. Itt jelentősebb szokott lenni az átfolyó vízmennyiség is, így esetenként nagyobb vízmélységek is kialakulnak. Leggyakrabban itt is szondarúddal mértünk (9. kép), de előfordult csörlős-mérősúlyos vízhozammérés is.

8. kép: Vízhozammérés szondarúddal és 9. kép: Vízhozammérés szondarúddal és

forgószárnnyal az 1. áteresznél forgószárnnyal a 2. áteresznél

(2010. február) (2010. május)- Ipoly főmeder: itt a nagy vízmélységek és az erős sodrás miatt csak a csörlősmérősúlyos mérés jöhetett szóba a hagyományos módszerek közül, de az utolsó időszakban itt lehetséges volt az ADCP-s mérés is (a KDVVIZIG csak 2008-ban kezdte használni a SONTEK típusú, nagyvízfolyásokra optimalizált műszert, ami kisebb vízfolyások esetében csak árvízkor volt használható) (10. kép).

A nógrádszakáli vasútállomástól a mérőhelyekig tartó, oda-vissza mintegy 5 km-es távot a sínek között gyalogolva kell megtennie a mérőcsoportnak, miközben az első időkben a hátukon cipelték a felszerelést (mérőműszer, csörlő, 50 kg-os mérősúly timonnyal, stb.). Ezt a cipekedést váltotta ki Tóth Tibor kolléga, aki terepjáróval szállítható, a helyszínen rudakból összeszerelhető kis kocsit készített a felszerelés könnyebb szállítása érdekében (11. kép). Ez a kis kocsi egy gém segítségével alkalmas platform a csörlős-mérősúlyos vízhozammérések biztonságos végrehajtására is (12. kép). A mérés teljes időtartama - a nógrádszakáli vasútállomásról való elindulástól az oda visszaérkezésig - általában mintegy 4,5-5 óra volt.