A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
1. SZEKCIÓ - Hidrológia - 4. Dr. Kovács Péter (KDVVIZIG): Az utolsó busincei vízhozammérés, avagy Nógrádszakál állomás vízhozammérési problémái
4.4. Vízhozammérések a busincei vasútvonalon A fentebb bemutatott mérőhelyek azonban továbbra sem jelentettek megoldást a nagyvízi hozamok megmérésére abban az esetben, ha a víz már a vízmérce szelvény felett kilép a hullámtérre, mivel ilyenkor egyik korábbi helyszínen sem lehet eredményes mérést végezni. A kétezres évek közepén a megelőző időszak egyre sokasodó hazai árvízi eseményei arra késztették a KDVVIZIG Vízrajzi Csoportjának munkatársait, hogy mihamarabb igyekezzenek megtalálni azt a mérőhelyet, ahol lehetséges a Nógrádszakálnál lefolyó legnagyobb vízhozamok lehetőség szerinti legpontosabb megmérése. Ezt az is indokolta, hogy a Q-h görbe felső szakasza a fentebb leírtak szerint (vő. 4.1 fejezet vége) meglehetősen bizonytalan volt, valamint az egyre szélsőségesebbé váló éghajlat miatt a következő években többször lehetett nagyvizek előfordulására számítani. Mivel ebben az időben a közelben egyéb, a teljes hullámteret és a főmedret is keresztező, árvíz idején is száraz lábbal járható műtárgy nem volt, a Vízrajzi csoport munkatársai 2005- ben megvizsgálták a fentebb bemutatott magyar-szlovák vasútvonal árvízi vízhozammérésre való használhatóságát. A mederből kilépő vizek áramlási rendszereinek ismeretében - ti. hogy a víztömeg szinte teljes egészében a magyar oldali hullámtéren vonul le - a vízhozammérésben érintett vonalszakasz Nógrádszakál vasútállomás és az országhatár (az Ipoly főmedre) között húzódik mintegy 2,5 km hosszan. Ahogy a peage vasútvonalat bemutató 3.4. fejezetben olvasható, ezen a szakaszon a főági Ipoly-híd mellett a magyar oldalon két darab áteresz biztosítja a mederből kilépett vizek levezetését (6. ábra). 6. ábra: A nógrád szakái i vasútállomás felől Szlovákiába vezető vonalszakasz a vízhozammérési helyek megjelölésével a 2010. évi árvíz idején
