A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)

1. SZEKCIÓ - Hidrológia - 3. Kerék Gábor (ÉDUVIZIG): Videó alapú vízhozammérések alkalmazhatósága kisvízfolyásokon

Összefoglaló értékelés, következtetések

Jelen korunk hidrometriai eszközei - különösen az akusztikus elvű sebesség- és áramlásmérők - magas technikai színvonalon megalkotott, a mindennapi használathoz robusztusán tervezett berendezések, melyek a korábbi - zömmel mechanikus elven működő - eszközök mérési hatékonyságát megsokszorozzák. Rendkívül széles vízjárási tartományban alkalmazhatók, gyakorlatilag a néhány 10 1/s-tól a 10.000 m3/s nagyságrendig alkalmasak a vízhozam, és számos áramlási jellemző nagyfelbontású meghatározására. Joggal vetődhet fel tehát a kérdés, hogy ilyen technikai tudású eszközök birtokában hol vehető haszna egy alapvetően műszaki becslésen alapuló eljárásnak, az LSPIV-nek?

Amint azt a dolgozat bevezetőjében említettem, az utóbbi években hazánkban is megnőtt az ún. flash flood-jellegű események száma. A Vízügyi Igazgatóságok hidrológiai szakcsoportjai részben kapacitáshiány, részben a villámárvizek rövid időtartama miatt ezen események hidrológiai meghatározásáról „lemaradnak”. Sok esetben a teljes árhullám méretlenül vonul le, kis vízgyűjtőkön pedig rendszerint egyetlen vízrajzi mérőállomás sem működik, hogy az árhullámok csúcsvízhozamait utólag rekonstruáljuk.

Az ilyen esetekre lehet hatékony eszköz a videó alapú eljárás. Mivel az esemény közvetlen megörökítéséhez elegendő egy megfelelő helyről rögzített néhány 10 másodperces videófelvétel, a közösségi média felhasználásával értékes adatok nyerhetők olyan vízgyűjtőkön lezajló hidrológiai helyzetekről, amelyek mérésére más módon nem nyílna lehetőség.

Napjainkban óriási népszerűségnek örvendenek az ún. social networking weboldalak, amelynek erejét az információáramlás azonnalisága és közvetlensége adja. A közösségi tartalommegosztással, a YouTube, Facebook, Twitter, stb. csatornákon gyakorlatilag az eseményekkel egyidőben értesülhetünk azok megtörténtéről.

Amennyiben bizonyos események (villámárvizek, haváriák stb.) megtörténtéről irányított csatornákon keresztül tudnánk információt nyerni, az LSPIV metódus alkalmazásával rögtön számszerű sebesség-információk állnának rendelkezésünkre egy eleddig nem mért eseményről.

Rendkívül sikeresek azok a kezdeményezések, amelyek nem feltétlenül analitikus módszerekkel meghatározott, ellenben azonnal rendelkezésre bocsátott, nagytömegű információ alapján tájékoztatnak bizonyos eseményekről. Elég csak a Waze néven elérhető közösségi közlekedési információs portálra, vagy az Időkép nevű közösségi meteorológiai észlelő és előrejelző weboldalra gondolni.

Ehhez hasonló kezdeményezésként a Vízügyi Igazgatóságok honlapjain egy közösségi észlelési modult lehetne alkalmazni, amelyen keresztül a villámárvizek, haváriák, egyéb említést érdemlő eseményekről készített videók (és egyéb formátumú, akár szöveges anyagok) feltölthetők lennének. Igazodva a jelen kor elvárásaihoz egy okostelefonos alkalmazás fejlesztésével, Android, iOS és Windows Phone operációs rendszerekre is elérhető lenne ugyanez a felület.

Természetesen néhány „mérési-videókészítési alapszabályt” szükséges szöveges ajánlásként, vagy akár tutorial videó formájában megadni, hogy a megosztott videók valóban alkalmasak legyenek sebesség-elemzésre.

18