A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
1. SZEKCIÓ - Hidrológia - 3. Kerék Gábor (ÉDUVIZIG): Videó alapú vízhozammérések alkalmazhatósága kisvízfolyásokon
A közösségi alkalmazhatóságon kívül a Vízügyi Igazgatóságok vízkár-elhárítási védelmi szervezeteinek munkájába is beilleszthető a módszer. Itt ismét a már többször említett kapacitáshiányra kell utalni, amelyet többnyire egyes hidrológiai események nagyságrendjéből és rendkívüliségéből fakadó többlet információigény generál. Az elmúlt években több ízben fordultak elő olyan események, melyek meghaladták az erre a célra (vízhozammérés) bevethető erőforrások mértékét. 2010. májusában és júniusában 2 hét alatt két markáns mediterrán ciklon - az Országos Meteorológiai Szolgálat Zsófia és Angéla névvel illette őket - vonult át az ÉDUVIZIG több vízgyűjtőjén. Májusban a Bakony északi lejtőin, a Cuhai-Bakonyér, a Concó, és az Altal-ér vízgyűjtőit is érintve mintegy 130... 140 mm csapadékösszeget mértek. (Horváth Ákos 2010.) Az említett vízgyűjtőkön hidrológiailag mértékadó helyzetek alakultak ki, jelentős vízhozamok vonultak le a fő- és mellékvízfolyásokon, több településen operatív védekezés folyt az elöntések ellen. A jelentősebb vízfolyásokon természetesen folyamatos vízhozammérések történtek, azonban zömében a vízgyűjtők felső szakaszán számos alkalommal hiúsult meg a műszeres mérés az extrém sebességviszonyok, uszadék, völgyi kiöntések és egyéb pl. megközelíthetőségből származó problémák miatt. Ezen felül az esemény nagyságrendje nem is tette lehetővé a teljesebb körű hidrológiai feltárást, mivel több kisvízfolyáson (a már említett Cuhai-Bakonyér, Concó és Által-ér mellett a Nagy-Pándzsán, a Bornát-éren, a Marcal valamennyi további jobbparti mellékvízfolyásán, az Unyi- és Kenyérmezei-patakokon) egyidejűleg vonultak le árhullámok. Értelemszerűen valamennyi vízrendszer szükséges vízhozamméréseit szinte lehetetlen egyidejűleg elvégezni, így a mérési programok a szükséges és elégséges szelvényekre korlátozódtak. Az LSPIV-alapú sebességmérés felhasználhatóságának tudatában e módszer alkalmazása is reális lehetőségként adódik egy jövőbeni hasonló esemény bekövetkezése esetén. A módszer sikeresen alkalmazható lehet olyan esetekben, amikor a műszeres mérés meghiúsul, vagy olyan mérési szelvényekben, ahova az adatigények prioritása miatt a műszeres mérőcsoportok nem jutnak el. Egy megfelelően szervezett mérési - adatgyűjtési kampány esetén, ahol a vízrajzi mérőcsoportokon kívül a védelmi szervezet több munkatársa is bevonásra kerül az adatgyűjtésbe, a hagyományos mérési eljárásokkal meghatározhatóhoz képest számottevően több számszerű vízrajzi információ állhat rendelkezésünkre egy-egy mértékadó meteorológiai esemény hidrológiai értékeléséhez. Természetesen az árhullámok levonulását követően valamennyi keresztszelvény és tetőző vízszint utólagos felmérését szükséges elvégezni a vízhozamok meghatározhatósága érdekében. A módszer előnye, hogy a mérés elvégzése tulajdonképpen egy videófelvétel elkészítését jelenti, ennek megfelelően bárki által elvégezhető feladat. Az elvégzett mérések és az adatfeldolgozás tapasztalatait összegezve elmondható, hogy az LSPIV-alapú vízsebességmérés és vízhozamszámítás egyéb mérés híján, a nedvesített keresztszelvény akár utólagos meghatározásával megfelelő kiegészítője lehet a hagyományos vízhozammérési módszereknek. Ikrény, 2017. június Kerék Gábor 19
