A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)

1. SZEKCIÓ - Hidrológia - 3. Kerék Gábor (ÉDUVIZIG): Videó alapú vízhozammérések alkalmazhatósága kisvízfolyásokon

Emiatt a továbbiakban a képsorozatok At mintavételi időfelbontását valamennyi mérés alkalmával 0,2 s-ra választottam, ezzel a fent vázolt probléma kiküszöbölhetővé vált.

Az átlagsebességek meghatározását a nyers pillanatnyi sebességmező szűrésével határoztam meg, valamennyi futtatásnál Rab = 0,6 ... 1,0 közötti hasonlósági indexű pontokat figyelembe véve. Ez az intervallum szintén a korai iteratív jellegű tesztek tapasztalatán alapult. Az érzékenység-vizsgálat két legfontosabb következtetése az volt, hogy a felszíni jelzőanyag fizikai méretéhez képest kicsire választott IA és SA paraméterek esetében a meghatározott felszíni vízsebességek lényegesen eltértek a közepes, illetve nagy területű IA- val számítható sebességekétől. Ezen felül a teljes elemzési időre átlagolt sebességmező a valóságostól eltérő képet ad. A magas értékre állított IA és SA nagyságrendekkel növeli a program futásidejét, így alkalmazása ebből a szempontból nem gazdaságos, az átlagsebesség ráadásul már a jóval rövidebb elemzési időt igénylő (36 pixeles) közepes pixelméretű IA esetén is jól konvergál. Fontos következtetése volt még a vizsgálatnak, hogy a sebességviszonyok már viszonylag rövid, néhány 10 másodperc hosszúságú videófelvétel alapján megfelelő pontossággal elemezhetők. Ez lényegesen leegyszerűsítheti az elemzésekhez szükséges videók elkészítését, mivel ilyen hosszúságú, és megfelelő minőségű felvételek akár a manapság egyre elterjedtebb és kedvezőbb árú okostelefonok kameráival is elkészíthetők, így az eljárás gyakorlati alkalmazhatósága szélesebb körben kiterjeszthető.

Az érzékenység-vizsgálatot követően valamennyi videófelvételt a teljes időtartamában értékeltem ki, a lekérdezési területet (IA) 36 pixelben, a keresési területet (SA) 20 pixelben határoztam meg. A végeredményeket minden esetben az említett 0,6 feletti korreláció figyelembevételével fogadtam el.

A 4. számú ábrasorozaton az egyes paraméter-kombinációk átlagolt sebességmezői

1 n + Eo+rvE

4. ábra, LSPIV sebességmezők (IA=36px, 72px, lOpx)

Az így meghatározott felszíni sebességmező alapján a mérésekkel párhuzamosan elvégzett ADCP-s vízhozammérések eredményeinek felhasználásával, valamint numerikus módszerek alkalmazásával közelítő számítást végeztem a szállított vízhozam meghatározásával kapcsolatban, amely a hidrológiai, ezen belül pedig a hidrometriai gyakorlat legfontosabb mérőszáma.

9