A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
10. SZEKCIÓ - A vízgazdálkodás története - 14. Dr. Szakál Tamás (SZE): Kvassay Jenő emlékezete és kapcsolata a Magyaróvári Akadémiával
Az Akadémia megszületése A Magyaróvári Akadémia alapító okiratát Wittmann sikerrel elfogadtatta Albert Kázmérral és örökösével, Károly Lajos főherceggel is, aki egyébként I. Ferenc császár testvére volt. „Mi, Albert Kázmér Isten kegyelméből... a jeles Magyar Nemzet számára emlékül, leginkább pedig Mosonyvármegye számára a mosonyi körzetben lévő magyaróvári uradalmunk, és nevezetesen Magyaróvár városunk kebelében létesítendő elméleti és gyakorlati gazdasági intézetet alapítani”. Az okirat kihangsúlyozta, hogy ez egy magánjellegű intézet lesz, megfelelő képzettségű tanárokkal (akár világi, akár egyházi), amelyeket maga nevez ki, mindenki előtt nyitva álljon, és külön hangsúlyt kapjon a gyakorlati oktatás. Látható, hogy nagyon előremutató, fejlett és nyitott szemléletet képviselt az iskola már megalapításakor: a vallási és világi szférákat jól elkülöníttette, toleráns álláspontot képviselve; az oktatók választása és magánjellege nagyívű fejlődési lehetőséget biztosított; a nyitottság és gyakorlatorientáltság pedig még a XXI. sz.-ban is előremutató hozzáállásnak számít. Az oktatás megfelelő ellátása érdekében rendelkezésre bocsátja a 700 hold területű Albert-ligetet, ahol rétek, szőllő, faiskola, botanikus kert és elegendő földterületek is rendelkezésre állnak (Walleshausen Gy., 1993). 1. ábra: Magyarország korabeli agrár-felsőoktatási intézményei forrás: (Balás Á., 1897)
