A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
10. SZEKCIÓ - A vízgazdálkodás története - 14. Dr. Szakál Tamás (SZE): Kvassay Jenő emlékezete és kapcsolata a Magyaróvári Akadémiával
A Hanság és a Fertő vízügyi szabályozása és az arra született tervek A Hanság szabályozásának terve a XVIII.sz.-ból Freman Maxim tervezete: 1762-ből származik az első átfogó tervezet a Rába és a Hanság mocsárvilágának rendezésére. Már ő is felismerte a rosszul telepített vízimalmok problémáját. Véleménye szerint a Fertőből a Dunáig ásott csatorna jelentené a megoldást a lecsapolásra. Szerinte az a fő probléma, hogy a Rábca nem képes levezetni a teljes vízmennyiséget, és az ki önt, a környéket elmocsarasítva, tehát a Rábca megtisztítása is szükséges. Gondot jelentett szerinte, hogy az iszapos talajból nem lehet töltést emelni. A Rába két ágának szabályozását is felvetette ezért a főág alsó szakaszán ássanak csatornát, az itt kitermelt földből pedig töltést létesítene, hogy megakadályozza a víznek a Hanságra áradását. A Rába kapuvári ágát a Rábcába kívánta vezetni, a Rábcának az esését pedig meg akarta emelni, hogy az el tudja a mocsarak vizét a Dunába szállítani. Összességében tehát a vizeket sebesen a Dunába tudná szállítani a csatornák és folyók hálózata, és ezzel megakadályozná a mocsarosodás kialakulását. Ennek érdekében térképet készített, amelyen feltűntette a megvalósítandó feladatokat (Szekendi F., 1938). A „Rés Arabonis 1762”, azaz „A Rába ügye” c. könyvben felvetették a Hanság szabályozásának kérdését is. Torok helységnél és Nagy-Holodnál beeveztek a bizottság tagjai abba a Rába-ágba, ami akkor még a Hanságba folyt, táplálva azt, és kétfelé szakadt Vitnyéd és Kapuvár mellett. A Hanság vizének táplálásában ezen kívül részt vett a Répce, Kőris, a Keszeg-ér, Herczeg-ér, a Tákó-ér ill. a Sárdos-ér. A felsoroltak mellett a Duna vize is részt vett vízpótlásában, mert nagyvíz esetén a vize Rábapatonáig folyt vissza, onnan pedig a Rábca folyón keresztül bejutott a Hanságba. Ezen körülmények miatt akkoriban a „Hány” meglehetősen nagy területen állt víz alatt, a Fertő-tóhoz volt mérhető, és elöntötte a környék falvait. A bizottság javaslata szerint csatornák ásásával akarták biztosítani a víz minél könnyebb lefolyását, sőt távlatilag a Hány vizének kiszárításával is számoltak. (Sárközi Z., 1968).
