A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)

10. SZEKCIÓ - A vízgazdálkodás története - 14. Dr. Szakál Tamás (SZE): Kvassay Jenő emlékezete és kapcsolata a Magyaróvári Akadémiával

Korai éveiben legfontosabb feladata a megfelelő vízszabályozás kiépítése volt. 1813-ben, éppen egy évvel Magyaróvárra kerülése előtt nagy árvíz pusztított, amely elpusztította az 1762-ben megépített gátakat, és ennek következményeként akadályok keletkeztek a közlekedésben.

Wittmann Antal személyisége (Horváth G K, 2008)

Keveset tudunk róla, de aktivitása és a fejlődés iránti elkötelezettsége elismertté tette személyét kortársii között. Búcsúztatójában az „európai hírű márialigeti rétöntözésnek geniális megteremtője, a honi ipar, okszerűbb gazdálkodás, s gazdatiszti értelem egyik előmozdítója” megtisztelő elnevezésekkel illeti őt Török János a Magyar Gazda hasábjain.Gálgóczy 1843-ban jutott el uradalmába, és beszámolója szerint: „akármerre mentem, és akárkivel találkoztam, mindenütt és mindenki a kegyelet elismerésével mutatta és emlegette Wittmann eszközléseit.-Nemcsak az urodalmi gazdaságon, hanem a községek lakosainak gazdaságán is feltűntek az ő nyomdokai.” A magyaróvári uradalom megszervezése okán hozzákapcsolható személyéhez a humánum, a racionalitás és a hatékonyság. Élete eseményeiről keveset tudunk, de mezőgazdasági szakcikkei jelentős szakmai tevékenységet jelentenek. Németül írta ezeket, műveit fordították, de megtanult keveset magyarul, és osztrák származása ellenére gyakran denglázi Vittmann Antal néven írt alá. Az óvári uradalmat 1814 és 1840 között igazgatta. A száraz és mocsaras részek termővé tétele hivatása volt, a mai értelemben vett fenntarthatóság jellemezte tevékenységét. Fő céljai közé tartozott az elméleti és gyakorlati tevékenységek összehangolása, a tanítás, amelyet tangazdaság segítségével végzett, és a dolgozók részére szakmai tájékoztatót alkotott. Jelentős 1810-es munkája a gazdatisztek számára, amely a vízépítés és rétöntözés témájában született. Törekvéseiben egyaránt szerepet kapott a minél nagyobb mennyiség mellett a minél jobb minőség elérése is. Legjelentősebb munkája a márialigeti uradalom igazgatása, az öntözőrendszerének kialakítása volt, ahol a hercegi birtok szakmai kialakítását irányította. Tervei megvalósításához és tanítási céljaihoz szükségessé vált egy agrároktatási intézmény létrehozása, amely később, Magyaróvári Akadémia néven vált híressé és Európában egyedülálló jelentőségű agrárfelsőoktatási intézmény lett.