A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)

7. SZEKCIÓ - A hidrogeológia és mérnökgeológia időszerű feladatai - 11. Dr. Szanyi János (SZTE Természettudományi és Informatikai Kar) - Pinjung Zsolt (P-Mont Kft.): Szeged térségi termálrezervoárok nyomásviszonyainak vizsgálata az elmúlt 50 üzemelési tapasztalatai alapján

hidrodinamikailag összefüggnek a felette lévő hidegebb ivóvizes rendszerekkel. A felsőpannóniai hómok-homokkőrétegek két rétegcsoportra oszthatók fel:

A felső rétegcsoport 750-1035 m mélységközben található laza homokrétegeket tartalmazó összlet. A vízadó rétegek aránya átlag 30 %, jellemzően 1000-1500 1/perc 50-70 °C-os hévíz termelhető belőlük. Ide sorolható az Anna kút.

Az alsó rétegcsoport 1100-2000 m mélységben kialakult 40-50 %-ban vízadó rétegeket tartalmazó, homokköves kifejlődésű összlet. A homokkőrétegekből 1500-2000 1/perc 70-100 °C-os hévíz biztosítható. A jól vezető homokrétegek permeabilitása 1000-2000 mD között változik. A Szeged környéki hévízkutak adatai alapján a felső-pannóniai üledékösszlet homokossága északnyugatról-délkeleti irányban a mélység felé haladóan növekvő részarányú, ami a szerkezeti árok fokozatos süllyedésével magyarázható. Legjobb kifejlődésű vízadó homok-homokkő rétegek 1400-1900 m-es mélységközben találhatók.

Szénhidrogén termelés Szeged térségben

Szeged környezetében, különösen az Algyői boltozatban, az Újfalui formáció homokkövei tárolják a kőolaj zömét és a földgázkészlet nagy részét (szénhidrogének közel 80%-át), míg az Algyői Formáció deltalejtő képződményei és a Szolnoki Formáció turbidites homokkövei 12%-ot tárolnak, a maradék az aljzatban található (Szász 2015). Az algyői telepek között vannak olyanok, amelyek szénhidrogén-fluidumainak nehéz része alacsony, könnyű része pedig magas termikus érettségű. Ezek tehát nagy valószínűséggel nem egyazon anyakőzetben keletkeztek, hanem csak a jelenlegi elegyedett formájukban fordulnak elő ugyanazon telepben. Az igen-érett, könnyű részekben gazdagabb fluidumok keletkezési mélysége a 4kmt is meghaladhatta. A szénhidrogének felhalmozódási mélységükből és a termikus érettségükből következik, hogy vetők mentén a vertikális migráció játszott jelentős szerepet. Tehát a szénhidrogének migrációs útvonala is bizonyítja a két áramlási rendszer közötti kapcsolatot.

Szeged térségében a szénhidrogén termelés 1965-ben indult meg. 1975-től Az Algyői mező adta a hazai kőolaj termelés 50%-át. Az elmúlt 50 évben több mint 1000 kutat fúrtak ebben a

..3

régióban (3. ábra). Ez alatt az idő alatt mintegy 32 millió t kőolajat és 73 milliárd m földgázt termeltek ki (Dank 2015). A szénhidrogén termelés nyomáscsökkenéssel járt a boltozatban, ami azt eredményezte, hogy a peremi vizek a boltozat felé előre nyomultak. Ha nagyon nagy a nyomáscsökkenés a szénhidrogén tárolóban, akkor a környező képződményekből víz szivárog a helyére. A jelenség a termálvíztermelő kutak nyomásváltozásában is tetten érhető.