A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
7. SZEKCIÓ - A hidrogeológia és mérnökgeológia időszerű feladatai - 11. Dr. Szanyi János (SZTE Természettudományi és Informatikai Kar) - Pinjung Zsolt (P-Mont Kft.): Szeged térségi termálrezervoárok nyomásviszonyainak vizsgálata az elmúlt 50 üzemelési tapasztalatai alapján
l”4p;jgS 2w*%h rm§m & 97^igyő: 'Dó-yk mm^9y ; Böy^rJ rn^>V7Qo;60' Doma=5t 3. ábra. Szénhidrogén-kutak Szeged térségében (Horváth, Maros 2012) A szegedi hévíztároló rezervoár energiaviszonyainak változása A Szeged térségi porózus termálvízadó rétege nyomásviszonyainak vizsgálata 13 kút adatai alapján készült, felhasználva Ágoston Gábor szakdolgozatát (Ágoston, 2015). A kutak mindegyike felsőpannon rétegekre lett szűrőzve, 1300-2000 m mélységtartományban. Az 1960-1970 évek között létesített kutak nyomásadatai még az eredeti, érintetlen rétegnyomást tükrözik, így az ezt követő években fúrt kutak nyomásadataival összevetve átfogó képet kaphatunk a termelés nyomásváltoztató hatásáról, és annak következményeiről (BÉLTEKY et al. 1965). Szeged térségében a szénhidrogén termelés felfutása csak a 70-es évektől kezdődött, így ez az időszak még hidrodinamikailag természetes állapotnak tekinthető. A kapott értékek alapján megállapítható, hogy az 1960-as években létesített kutak hidraulikus emelkedési magassága átlagosan 55 m-rel haladta meg a hasonló mélységben szűrőzött 1980 után fúrt kutakét. A 4. ábrán látható, hogy a kezdeti potenciametrikus szintek 110-130 mBf tartományba estek, majd drasztikus csökkenés tapasztalható a 80-as évek után kiképzett kutakban. A változás legjobban a B-651-es kút vízszintjén látszik, aminek a létesítési nyugalmi vízszintje -25 m.
