A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)

7. SZEKCIÓ - A hidrogeológia és mérnökgeológia időszerű feladatai - 11. Dr. Szanyi János (SZTE Természettudományi és Informatikai Kar) - Pinjung Zsolt (P-Mont Kft.): Szeged térségi termálrezervoárok nyomásviszonyainak vizsgálata az elmúlt 50 üzemelési tapasztalatai alapján

Az Alföld áramlási rendszerei

Az Alföld hidrodinamikai szempontból egy sekélyebb és egy mélyebb helyzetű áramlási rendszerre osztható fel. A felsőbb helyzetű - felső pannóniai korú jó permeabilitással és porozitással rendelkező - vízadók egy kiterjedt gravitációs áramlási rendszert alkotnak (Erdélyi 1979; Marton 1982; Tóth, Almási, 2001). Leegyszerűsítve, a magaslatokon a víz beszivárog, a mély részeken a felszín felé áramlik. A közbetelepülő agyagos rétegek lassítják a vízadó rétegek közötti szivárgást, de nem gátolják meg. így mikor hévízkutat létesítünk, lokálisan lecsökkentjük a víznyomást, ennek következtében mind rétegirányból, mind vertikálisan a felső és alsó rétegekből a víz a kút irányába áramlik. Az áramlás sebessége annál nagyobb, minél nagyobb nyomáscsökkenést (depressziós teret) idézünk elő. Ennek következtében az egész víztest lefelé mozdul el, (a nyomáscsökkenés terjedése nagyságrendekkel gyorsabb, mint a víz szivárgási sebessége). Azaz a vízmérleg elemeit mesterségesen megváltoztatjuk, több víz szivárog a mélybe, mint a víztermelés előtt. így a vízkivétel helyétől felfelé haladva, csillapítóban ugyan, vízszint csökkenést tapasztalunk.

Ezzel szemben a mélyebb régiókban - az alsó pannóniai korú képződményekben - jelentős túlnyomással rendelkező hidrodinamikai egységek alakultak ki elsősorban a regionális kompressziónak (Tóth, Almási 2001) köszönhetően. E rendszer fedőjében található tavi kifejlődésű agyagos és márgás képződmények miatt a két rendszer közötti átmenet gyakran élesen jelentkezik, 10-20 m-en akár 15-20 MPa nyomásemelkedés is előfordulhat (Almási, 2000). Az aljzat repedezett metamorf tárolóinak jelentős része is ebbe a túlnyomásos áramlási rendszerbe tartozik. A két hidrodinamikai rezsim között pedig jól ismert hidraulikai kapcsolat van, ami elsősorban az aktív, vezető vetők és repedésrendszerek révén valósul meg (Tóth, Almási 2001, Almási, 2001). Azok a kiemelt helyzetű metamorf hátak, melyek fedőjéből hiányoznak a vízrekesztő tavi üledékek, fontos szerepet játszhatnak az összeköttetés fenntartásában. Meg kell jegyezni, hogy a két áramlási rendszer között a fluxus kicsi, elsősorban a nyomás-terjedésnek van nagyobb szerepe.

A Szegedi termálvízadó rendszer

Szeged térsége a Makói-ároknak nevezett szerkezetföldtani egység peremi részébe tartozik. A felsőpannóniai összlet alsó határa a területen kb. 2100 m mélységben van. A legfőbb hévíztároló rendszert a felső-pannóniai korú homok-homokkőrétegek alkotják, amely