A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
7. SZEKCIÓ - A hidrogeológia és mérnökgeológia időszerű feladatai - 10. Schubertné Gergely Ágnes (NYUDUVIZIG): A felszín alatti víz kutatás története
A család két nagyhírű mérnököt adott a szakmánknak pozsonyi evangélikus líceum híres tanárának Zsigmondy Sámuelnek a 4. gyermeke Zsigmondy Vilmos - és Pál fiától származó unokája - Zsigmondy Béla személyében. Zsigmondy Vilmos Pozsonyban 1821. május 14-én született a Selmecbányái Bányászati Akadémián szerzett bánya és erdőmérnöki oklevelet (1842). A bécsi Főbánya hivatalba kerül, majd 1846-tól az Osztrák Allamvasút társaság bányamérnökeként Resicabányán lesz bányagondnok. A szabadságharc alatt ágyúkat és lőszert gyártott a honvédség részére, ezért 6 év börtönre ítélik - Olmütz várában raboskodott - korábban 1850-ben szabadul lakossági kérelemre - de az állami állását elveszíti. Magánbányában Sándor Móric Annavölgyi szénbányájának gondnokaként folytatja pályafutását (10 év). A bányamémöki tevékenysége során mélyülnek el földtani és őslénytani ismeretei és itt ismerkedik meg behatóbban a fúróeszközökkel is. Fúrás során felszínre került kőzetminták vizsgálata 1860-ban Budapesten önálló bányaügynökségi irodát nyit (elgondolása szerint szakértői véleményadással helyes irányba terelheti a bányászati kutatást). 1865 -ben írja a „Bányatan kiváló tekintettel a kőszénbányászatra” címmel „A kutatás, furászat, s az artézi kutak” alcímmel könyvét - amely az első magyar nyelvű bányászati szakmunka. Könyvében kiemeli a rétegvizek kizárásának fontosságát, a víz eredeti tisztaságának és hőfokának megőrzését - rámutat a földtani ismeretek és a fúrási minták gyűjtésének a fontos szerepére. [2] Harkányi fürdő vízellátásának a megoldására Batthyányi Ödön kéri fel (1865) a megjelent könyve hatására. A kialakított földtani teóriáját megvitatta Szabó József (geológus) egyetemi tanárral is. Magát az új kutat 42 nap alatt fúrták meg, a talpmélysége 37,77 m lett. A fémekkel szemben rendkívül agresszív hévízforrás foglalását kettős falú vörösfenyőből készült facsövekkel alakították ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy Harkányban több egymás fölötti víztároló között összefüggés van, és az alsó rétegekből a felsőbe nyomul a hévíz - vagyis a mélyben vízmozgással kell számolni [2], József főherceg a Margit sziget gazdája a területet - régi fényét visszaállítva - a főváros közönségének rendelkezésére szerette volna bocsátani. A főherceg elfogadta Zsigmondy Vilmos artézi kút létesítésre vonatkozó tervét, és kijelölte a sziget felső végében az új kút helyét. Zsigmondy 1866. december 21-én kezdte meg a fúrást, három felszökő vizet adó rétegen fúrt keresztül 118,58 m mélyfúrást készített. A Margit szigeti kút 1500 m vizet adott naponta. A munkálatokat 1867. május 13-án fejezte be, a kút vize 43,8 C° és kb. 9,5 méter magasra tört fel. A két kút elkészítése után ismertté vált Zsigmondy Vilmos neve és sorozatosan fordultak hozzá szakvéleményekért artézi kutak fúrásával kapcsolatban. A következő fúrási helyszín József főherceg Alcsúti kastélya, melynek kertjében kiszáradt tó táplálása céljából 1867. július 18-án kezdte a kútfúrási munkálatokat. A kútkiképzési munkálatokat 1870. április 25-én fejezték be. A kutat 5,67 m magasságig csövezték fel 88200 1/d mennyiséget produkált hőfoka 15,7 C° volt. A fúrás igazolta Zsigmondy nézetét, mely
