A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
2. SZEKCIÓ - Az árvíz- és belvízvédelem időszerű feladatai - 2. Dajka István - Szolanics Roland (FETIVIZIG): A 2017. évi jeges árvíz levonulása a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság illetékességi területén
Hasonlóan a FETIVIZIG is a szabályzat szerint járt el. Nemcsak a készültség változásakor illetve a vízállás észlelési adatok átadásával egy időben tájékoztattuk az ukrán és a szlovák felet a Tiszán kialakult és várható jéghelyzetről, hanem a Vásárosnamény-Győröcske közötti torlaszok mozgásáról, a várható jégrobbantásról soron kívül is adtunk információt e-mailen és telefonon. A hidrológiai adatcsere mindhárom relációban az érvényben lévő szabályzatok szerint történt. 5.6. Egyéb tevékenység Azokon az árvízvédelmi szakaszokon (védvonalakon), ahol a vízállás meghaladta az I. fokú készültségi szintet, az árvízvédelmi készültség is elrendelésre került. A Tisza bal partján Zsurktól Gávavencsellőig (07. 03, a 07.02 és a 07.01 áv. szakaszokon) a III. fokú árvízvédelmi készültség elrendelésére is szükség volt. A Túr és a Lónyayfőcsatoma védvonalain (07.16, a 07.17 és a 07.09 áv. szakaszokon) II. fokú készültséget rendeltünk el. Ezzel együtt a készültségi fokozatnak megfelelő mértékű figyelőszolgálatot tartottak fenn. Vagyis az árvízvédelmi töltéseken a vízmércék észlelésén túlmenően, szakaszbejárást, a zsilipek üzemeltetését (lezárását), szükség szerinti megfigyelését végezték. A védelmi osztag február 09-12. között készenlétben volt, azonban a védvonalra történő kivezénylése nem vált szükségessé. A Lónyay árvízkapu lezárásra került, ezzel a Tisza árvize nem terhelte a Lónyayfőcsatoma védtöltéseit. A Tisza balpart Tiszaszentmárton és Zsurk közötti szakaszán igen magas vízállások alakultak ki, így a nyárigátakat az árvíz meghágta. A kiterült víz mederbe történő visszavezetéséről a nyárigát átvágásával gondoskodni kellett. A víz által kihordott uszadék (katré) töltésrézsűről és az előtérről történő letakarítását a készültséget követően végezték el, amikor a földmű állapota azt lehetővé tette. Az árvízvédelmi szakaszokon árvízi jelenséget nem tapasztaltak, aminek oka feltehetően a fagyott talaj illetve az árvíz rövid tartóssága volt. Az árhullám levonulása lehetőséget teremtett a Kishódost és Nagyhódost összekötő Hódos patak gravitációs úton történő feltöltéséhez. 5.7. A védekezéshez felhasznált erőforrások A 18 napos (január 27.-február 13.) jeges árvíz elleni védekezésben összesen 381 fő vett részt. A védekezés során felhasználtak 1700 db homokzsákot, 100 db fáklyát, 337 db árvízvédelmi és vállaskarót, valamint 170 t terméskövet. A védekezés közel 50 millió Ft-ba került. 6. Jég okozta károk Már a jeges árvíz levonulása közben megkezdődött a károk felmérése. A jég a folyószabályozási művekben, a galéria erdőkben, a mederhez közeli töltésekben lévő műtárgyakban, vízmércékben, vízrajzi szondákban, folyamkilométert jelző oszlopokban okozott jelentős károkat. Az okozott kár becslésünk szerint megközelíti a 820 millió Ft-14
