A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
2. SZEKCIÓ - Az árvíz- és belvízvédelem időszerű feladatai - 2. Dajka István - Szolanics Roland (FETIVIZIG): A 2017. évi jeges árvíz levonulása a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság illetékességi területén
ot. Meg kell említeni azt is, hogy az árvíz levonulása során elsősorban külföldi területekről nagy mennyiségű kommunális hulladékot (PÉT palackot, üveget, egyéb úszó hulladékot) hozott a víz magával, amelyet a parton, a hídpilléreknél, a töltéseink mentén, illetve a hullámtéri területeken rakott le. Ezek eltávolítása, összegyűjtése az árvíz utáni hónapokban megtörtént, mely igen nagy munkát és többletköltséget jelentett. 7. Védekezési tapasztalatok Az időszakban ideális vízhozam érkezett a jég levezetéséhez, mert igazán nagy torlasz nélkül levonult ajég, miközben a védtöltések állékonysága sem volt veszélyben. Mivel helyenként LNV-t megközelítő vízállások alakultak ki, ezért 30-40 mm-rel nagyobb területi csapadék (eső) növekmény a Tiszán nemcsak LNV feletti, hanem a töltések koronáját meghaladó vízszinteket eredményezett volna. A folyamatos jégfigyelés, a jéghelyzet nyomon követése, és értékelése nagyon fontos a megfelelő beavatkozások megtételéhez, de nem elég a földi megfigyelés. Miután az ár elönti a hullámteret, nem látható a mederben maradt jég állapota és helyzete. A légi megfigyelést (helikopterről, repülőgépről) is kell alkalmazni. Ajég levonulását, a jégáramlást a drónfelvételek felhasználásával értékelni kell. Mint kiderült az árvédekezésben a drónok igen hatékonyan használhatók. A drónkezelő személyzet számának növelését, azok oktatását elő kell irányozni. A jég levonulásának műholdfelvételekkel történő nyomon követése is indokolt lehet. Meg kell teremteni a műholdfelvételekhez történő hozzáférést, amelyek georeferált GIS térképekre is ráilleszthetőek. A vízrajzi állomásoknál felszerelt kamera is hasznos volt, javasolt még több helyen - akár hidaknál is - alkalmazni. A hagyományos jégészlelést ki kell egészíteni korszerű eszközökkel történő dokumentálással (pl. az észlelési pontokban fénykép vagy videó készítése okostelefonnal, amely egyidejű pillanatképet ad a folyó teljes szakaszáról). A védekezés alatt készültek ilyenek, hiszen a védelmi törzs elrendelte, amelyek zöme jól használható volt. Szélsőséges jégállapotoknál a folyó adott vízszintjéhez tartozó vízhozamok között akár 3-szoros szórás is lehet. Példa erre a Szamos folyó, hogy ugyanazon vízszinthez tartózhat 350 m/s - 1000 m /s vízhozam is. A valós vízhozam ilyenkor csak vízhozam mérésekkel határozható meg. Biztosítani kell a korszerű vízhozammérések személyi és technikai feltételeit. A rendszeres és tervszerű vízhozammérés hasznos volt, amely a lefolyási modellek kalibrálásához is feltétlenül szükséges. Az automata vízhozammérés is jó szolgálatot tett (ezért a jég által megrongált szondát pótolni kell). Ahol kellő sűrűséggel volt lehelyezve hullámtéri vízmérce, azok folyamatos észlelésével jól követhető volt a kialakult felszíngörbe, és a jég okozta visszaduzzasztás mértéke is látható volt. A jégtorlasz kialakulására hajlamos szakaszokon a hullámtéri vízmércék 2-3 km-enkénti besűrítése fontos. 15
