A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
1. SZEKCIÓ - Hidrológia - 2. Jakab Róbert (DDVIZIG): Jégjelenségek adatainak feldolgozása a Dráva folyón
szakaszán. Míg korábban nem voltak ritkák az akár hatvan napot egyhuzamban meghaladó jeges időszakok sem, amelyből akár ötven napon keresztül is állójég borította a folyót, addig a hetvenes évek közepétől szinte teljesen megszűntek a jégjelenségek a folyón. Az állójég újbóli kialakulásra pedig az 1987-es évtől kezdve 25 évet kellett várni. A 2012 februárjában észlelt állójég ráadásul csak a folyó magyarországi szakaszának alsó részén jelentkezett. 3. ábra 4. A vízhőmérsékletek adatsora A Dráva vízhőmérsékleteinek változást a barcsi adatsorral szeretném szemléltetni. A kiinduló adatok a barcsi vízrajzi állomás felszíni vízhőmérséklet adatai voltak az 1950-es évektől a 2005-ig. A vízhőmérsékleteket egészen 2005-ig a felszín közelében merítőedényes vízhőmérővel mérték, azonban ezen év során az állomás beépített hőmérővel ellátott nyomásérzékelős szondát kapott, amely műszer már nem a vízfelszín közelében, hanem a telepítéséből adódóan a folyómeder közelében méri a vízhőmérsékletet. Munkám során kiválogattam, hogy az egyes idényekben hányszor volt alacsonyabb a folyó felszínén mért vízhőmérséklet az általam választott 2, 1,5, 1, és 0.5 °C hőmérsékleteknél. A 4. ábrán a 0,5 °C valamint az 1,5 °C alatt mért vízhőmérsékletes napok számát láthatjuk az egyes jégészlelési idényekben. Statisztikai vizsgálatot ugyan nem végeztem, azért az ábrán látható, hogy az egyes küszöbhőmérsékleteket nem meghaladó napok száma csökkenő tendenciát mutat, ami nem túl nagy meglepetésre megegyezik a jégjelenségek csökkenő számával. 4. ábra 4
