A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
1. SZEKCIÓ - Hidrológia - 2. Jakab Róbert (DDVIZIG): Jégjelenségek adatainak feldolgozása a Dráva folyón
A jégjelenségek drasztikus csökkenésében valószínűleg a több együttes hatás játszik szerepet. Az alábbiakban szeretném felvázolni, melyek lehetnek ezek. Sajnos a teljes körű vizsgálatok hiányában egyenlőre nem tudom megmondani, hogy a különböző hatások milyen mértékben csökkentették a jégjelenségeket. Legnagyobb mértékben valószínűleg a klímaváltozás állhat a jelenség mögött. Az elmúlt évszázad hőmérsékletváltozásainak bemutatására Lakatos Mónika dolgozatát hívtam segítségül. Munkájából kiderül, hogy az elmúlt évszázad során a téli időszakok középhőmérséklete, ha kevésbé szignifikánsan is, mint a többi évszak középhőmérséklete, de növekvő tendenciát mutat. Különösen igaz ez a megállapítás az 1970-es évek elejétől, közepétől, amely egybeesik a Dráva jégjelenségeinek drasztikus csökkenéseinek kezdetével. Az említett szerző ábrája (5.ábra) mutatja be a téli időszak középhőmérsékleteit az elmúlt évszázadban, a 21. század elején. A szerző nem csak középhőmérsékletekkel foglalkozott, de megvizsgálta hogyan alakulnak a szélsőségek is. Vizsgálódásaik során, ahogy az várható volt kiderült, hogy jelentősen csökkent a fagyos napok (Tmin < 0 °C) száma is, amit a 6. ábra mutat be. 5. A jégjelenségek csökkenésének lehetséges okai 5. ábra (Lakatos Mónika grafikonja) 160 Trend= -11 nap/109év 6. ábra (Lakatos Mónika grafikonja) Természetesen a jégviszonyok változásban szerepet játszik a folyószabályozás is. A Dráva szabályozása a XVIII. század második felében kezdődött. Az elkövetkezendő csaknem száz évben 62 átmetszést végeztek el a folyón, melynek hatására a Dráva hossza eredeti hosszának a 60 százalékára zsugorodott. Az ezt követő időkben, főleg mederbiztosítás, keresztgátak építése jelentette a szabályozási munkát. Az első világháborútól egészen az 1950-es évek végéig nem történtek jelentősebb munkálatok a folyón. Majd ezt követően az 1960-as évek első felében a 65-75 fkm között, 1968-tól 1978-ig tartó időszakban 75 - 85 fkm között végeztek mederszabályozást. A 85-95 fkm közötti szakasz szabályozása a nyolcvanas években történt meg. A folyón elvégzett utolsó két nagy mederátmetszésre 1982-ben Vízvár, míg 1991-ben Zaláta térségében került sor. A mederátmetszésekkel, növekedett a folyó mederesése, ezáltal sebessége, ugyanakkor csökkent azon helyek száma ahol a zajló jég megakadhat, a jég beállhat. A folyók jégviszonyaira jelentőséggel bírhat még a mellékfolyók, a talajvíz, valamint a Dráva esetében is jelentős melegvíz hozzáfolyások. Közvetlenül a Dráva mentén, Barcson, és körülbelül a folyótól 5 km-re lévő Harkányban is működnek melegvizes fürdők. Sajnos a vizsgálatok hiányában egyenlőre 5
