A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)

1. SZEKCIÓ - Hidrológia - 2. Jakab Róbert (DDVIZIG): Jégjelenségek adatainak feldolgozása a Dráva folyón

Jelen munkámban Barcs és Drávaszabolcs állomások jégjelenségeinek feldolgozását végeztem el. A jégfigyelő szakaszok adatai, viszont néhány esetben segítettek a hiányzó adatok pótlásában, kérdéses észlelések megerősítésében illetve cáfolatában. A számomra rendelkezésre álló dokumentumok szerint az első adatok Őrtilos és Barcs esetében 1900-tól, míg Szentborbás és Drávaszabolcs esetében 1935-től vannak. Jelentősebb adathiányokra csak Őrtilos estében bukkantam, ahol is 1915 és 1936 között nem folytattak észlelést. További adathiányok a XX. század két legtragikusabb időszakából, a két világháború utolsó hónapjaiban vannak. Néhány napos adathiányok azon okból is jelentkeztek, hogy az észlelők a határőrség miatt néhány esetben nem közelíthették meg a Drávát, mint határfolyót. Jelen munka legnagyobb részben a VITUKI által 1974-ben és 1982-ben kiadott „Adatgyűjtemény folyóink jégviszonyairól" című munkákra támaszkodott. További források voltak az észlelőlapok fénymásolatai a korai évekből, és az Igazgatóság adattárban őrzött eredeti észlelési naplók a későbbi időszakból. Megjegyzésül meg kell említenem, hogy sok esetben az eredeti naplók írása az idők folyamán annyira elkopott, hogy gyakran csak nehezen, ritkán egyáltalán nem olvashatóak.

3. A jégjelenségek adatsorai

Az adatsorok vizsgálatánál bizonyos egyszerűsítésekkel éltem. A lentebb megjelenített két ábrán csak a jégjelenségek két típusát, nevezetesen a zajló és állójeget különböztettem meg. Ennek oka az volt, hogy hosszú időszakokon keresztül a parti jeget nem jegyezték fel a naplókba. Más időszakokban a feljegyzésekben ezek is szerepelnek. Emiatt úgy döntöttem, hogy a parti jegek szerepeltetése a létrehozandó adatsorban torzítaná az eredményt. Elálltam a torlódó jég külön megkülönböztetésétől is. Torlódó jég jelentések esetében az adatsorba állójeget jegyeztem fel. A zajló jegek esetében a dolgozatban semmilyen formában nem szerepel a folyó jégborítottságának vizsgálata.

^ Álló jég H Jelentős adathiány

♦ Zajló jég

1

*

1

1

I

*

I

1

1

1

1

11 11 ■ Jll

_____________1

____________._______I______.

^

■f # ^ &

& ■$’

r£y

S? s? v

0?

& & &-jf" Jp $

sjp

ríí*’ 'F* *

$ •$’ V

V

> ép .

. ,v _?v , V

éP &

&

^ &

•$0-P #

2. ábra

A 2. ábra mutatja be a barcsi állomáson, míg a 3. ábra a drávaszabolcsi állomáson megfigyelt jégjelenségek számát. Az őrtilosi és szentborbási állomások adatsorai az említett kettőhöz nagyon hasonlóak, így azok közlésétől eltekintettem. A grafikon vízszintes tengelyén nem az egyes évek, hanem a jégészlelési idények szerepelnek. Az alábbi grafikonokra tekintve azonnal szembetűnik, hogy az elmúlt század utolsó harmadában milyen drasztikusan lecsökkentek a jégjelenségek a Dráva teljes

3