A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
1. SZEKCIÓ - Hidrológia - 2. Jakab Róbert (DDVIZIG): Jégjelenségek adatainak feldolgozása a Dráva folyón
1. Bevezetés Az alábbi dolgozatban a Dráva jégviszonyainak immáron több mint száz éves megfigyeléseit próbálom megvizsgálni. Munkám eredeti célja mindössze annyi lett volna, hogy a többféle forrásból származó, hosszú és az elsőre átláthatatlannak tűnő adatsorokból egy a mindennapok munkája során alkalmazható adatbázist készítsek. Szerettem volna a több forrásból származó adatokat ellenőrizni, az időnként előforduló ellentmondásokat feloldani, az esetleges kisebb adathiányokat a legvalószínűbb jégállapottal pótolni. Munkám nem is annyira tudományos, mint inkább praktikus célokat szolgál. Az adatsorra rápillantva azonnal szembetűnik, hogy az 1970-es évektől kezdve mennyire drasztikusan csökkent a megfigyelt jégjelenségek száma. A dolgozat, ha csak vázlatszerűen is, de megpróbál válaszokat találni a jégjelenségek csökkenésének okaira. 2. Jégjelenségek megfigyelése a Dráván A Dráva folyó magyarországi szakaszán négy magyar és két horvát állomásról származnak az adatok. Ezek: Őrtilos, Barcs, Szentborbás és Drávaszabolcs valamint Eszék és Varasd. Ezenkívül a Dráva magyarországi része tíz jégfigyelő szakaszra van bontva ahol az ötvenes évektől fogva minden év novemberétől 15-től márciusig 15-ig történik jégészlelés. 2010-től Drávaszabolcson és Barcson folyamatosan üzemelő webkamera is segíti a jégjelenségek nyomon követését. A jégfigyelő szakaszok, illetve a jégjelentő állomások helyét az 1. ábra mutatja be. 188-198 fkr J3arcs $ 156-163 fkm 135-148 fkm S7pntborbás h 123-127 ft 92-99,8fkm Drávaszabolcs 1. ábra 2
