A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
3. szekció. A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 4. Bozán Csaba (NAIK ÖVKI): Meliorációs tervvel rendelkező területek felmérési lehetőségei
magántulajdonú földek alatt vannak. Fontos kérdés, hogy kié a terület alatti meliorációs rendszer? Ki intézkedhet bármit feltárás, üzembe helyezés, felújítás tekintetében? Utólagosan kialakítható-e bármilyen szabályozás? Az Országos Meliorációs Térinformációs Rendszerben (III verzió) valamennyi kivitelezett meliorációs rendszer olyan adata digitalizálásra kerül, amely a rendelkezésre álló információk (tervcsomag) térinformatikai adatbázisban kompletten kezelhető. Ebből elsősorban a vízügyi igazgatóságok profitálhatnak, hiszen megjelenik térképi formában azon meliorációs területek adatállománya, amelyek a területükön vannak. Ez lehetővé tesz szakmai fellépéseket és eljárásokat, többek között a tulajdonosokkal való kapcsolattartás érdekében. De használható a vízügyi szakhatóságnak is, hiszen vélhetően ezekkel a vízjogi engedélyekkel lehet probléma, melyet kezelni kell. Előfordulhat, hogy az üzemeltetési vízjogi engedély nem létező szervezet nevére szól, illetve, hogy azok a földtulajdonosok, akiknek a területe alatt meliorációs rendszerek (talaj cső hálózatok) vannak, vízjogilag nem megfelelően informáltak, az üzemeltetés (ami kötelezettségekkel is jár) vízjogilag nincs rendezve, illetve az üzemeltetési vízjogi engedély nem a földtulajdonosok nevére van írva. Ehhez kapcsolódó pótlólagos feladat, hogy a meliorációs rendszerről a jelenlegi állapotnak megfelelő dokumentációt kellene készíteni, ezt a földtulajdonosokkal tudatosítani és módosított vízjogi engedélyt kiadni. Az Országos Allapotértékelt Meliorációs Térinformációs Rendszert (IV. verzió) csak a meliorációs rendszerek feltárásával, működőképességük megállapításával lehet előállítani, hiszen a rendszerek minősítése működésük szempontjából (működő, nem működő, reaktiválható) csak így határozható meg. Az elsődleges hasznosítás a meliorációs rendszerekkel kapcsolatos ismeretek (elhelyezkedés, kapcsolatok, működőképesség) bevitelének lehetősége működő térinformatikai rendszerekbe. Ezzel ezek az adatok összevethetőek más, a mezőgazdasági termelés szempontjából releváns információkkal (pl. kapcsolódás más vízgazdálkodási beruházásokhoz, a tulajdonosi, földhasználói szerkezet megismerése a meliorált területeken, stb.). A működő rendszerek megjelenítése nyújthat alapot bármilyen továbblépésre a hasznosítást vagy a további vizsgálatokat illetően. A működő rendszerek részletes vizsgálatából információkat lehet szerezni a tervezéskori talajtani állapot változásaira vonatkozóan, továbbá a tervezési paraméterek, kivitelezési technológiák minősítését 30-40 év működési tapasztalatai alapján lehet elvégezni. Bár jelenleg az öntözés fejlesztés áll a mezőgazdasági vízgazdálkodás középpontjában, nyilvánvaló, hogy a meliorációs technológiát már csak azért is fel kell tárni, mert a rossz termőhelyi adottságú területek az elmúlt 25 évben lényegében nem változtak, nem javultak meg, tehát meliorációs beavatkozásokra előbb-utóbb szükség lesz. Mindezek alapján egy magasabb verziószámú meliorációs adatbázis a vízgazdálkodás döntéshozói számára pontosabb információkat szolgáltat a mezőgazdasági vízgazdálkodás céljait szolgáló meliorációs beavatkozásokról, az érintett terület nagyságáról, a vízrendezési művek állapotáról és nem utolsó sorban a működési hatékonyságról. Az adatbázisnak a már létező, más adatbázisokkal összhangban kell elkészülnie. Az állami szervek szoros együttműködése révén lehetőség nyílhat olyan térképi rendszerek használatára (Takarnet, MEPAR), melyek parcella szintű azonosítást is lehetővé tesznek. A formálódó Öntözési Kataszter Program adatbázisa mindenképpen komoly előrelépést jelenthet a rendszeresen öntözött, illetve az öntözésre berendezett területek vizsgálatba vonása mellett a meliorált területek adatainak feldolgozása is. Az öntözésfejlesztés lehetséges területeinek kijelölésekor a működő, vagy gazdaságosan működésre bírható meliorált mezőgazdasági parcelláknak mindenképpen elsőbbséget kell kapniuk. A meliorációs beavatkozások során készült 15
