A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
3. szekció. A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 4. Bozán Csaba (NAIK ÖVKI): Meliorációs tervvel rendelkező területek felmérési lehetőségei
belvízelvezető, öntöző és kettős funkciójú csatornák a belvízi elöntések területi kialakulását befolyásolhatja, mivel a gyakorisági értékek a nyomvonalak mentén az utóbbi években megnőttek. Ezzel ellentétesen hat a vízgazdálkodási viszonyokra az alagcsövezés, ugyanis a drénezés a talaj vízháztartás-szabályozásának egyik hatékony eszköze. A belvízveszélyeztetettségi térképezés során a meliorált területek figyelembe vétele szükségszerű. A kialakításra kerülő adatbázis alkalmas a területi vízvisszatartást szolgáló területek kijelölésére is, ugyanis az alagcsövezett területek rendszeres mélylazítással kombinálva hatékonyan képesek a talajban történő vízvisszatartásra. Az ideiglenes belvíztározók területének kijelölésekor is felhasználható az adatbázis, hiszen a meliorációs beruházások során elkészült vízkormányzó műtárgyak a tározóterek feltöltését és leürítését is lehetővé tehetik. Az öntözéses gazdálkodás és melioráció helyzete a mezőgazdasági ágazatban jelentősen megváltozott az elmúlt 30 évben. A növénytermesztésben - teljesítményét és földhasználati arányát (a vetésterület 70%-a) nézve - változatlanul a gabonatermesztés súlya a legjelentősebb, ami komoly piaci feszültséget teremt. Alapvető problémát az okoz, hogy a növénytermesztés szerkezete még nem igazodott a piaci igényekhez, minőségben is jelentős problémák jelentkeznek, nem egy ágazat esetében nem tudnak a termelők versenyképes termelést folytatni, azaz nem a termőhelyi adottságokhoz igazítják a termelésüket (termőhelyspecifikus termesztéstechnológia). A mezőgazdasági termelésben kialakult helyzetnek az eredménye, hogy az öntözésfejlesztési és a meliorációs beruházások iránti igény és annak aránya a termelők részéről megváltozott. A meliorált területek adatbázisa fontos eszköz lehet a termőhelyi adottságoknak megfelelő termesztési körzetek kialakításához. A mezőgazdasági ágazat versenyképességét, a piac megtartását segíteni kell, így a környezetvédelmi, vízgazdálkodási megfelelést biztosító műszaki, technikai, technológiai beruházások támogatásával, a termékek minőségét javító termelési eljárások (öntözéses gazdálkodás) továbbá a termelés biztonság növelését segítő rendszerek bevezetésével. A gazdálkodás, agrárszerkezet váltás és a földhasználat racionalizálása érdekében szükség van a mezőgazdasági infrastruktúra bővítésére, modernizálására, a termőföld minőségének javítására, a vízkészleteink megóvására és ésszerű hasznosítására. 10. Köszönetnyilvánítás A vállalt feladat végrehajtásában elengedhetetlen segítsége nyújtott az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a 12 megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok. Külön köszönet Fehér Ferenc c. egyetemi docens úrnak (Aqua Drain Bt.), aki lelkiismeretes munkájával és széleskörű szakismeretével segítette a megvalósíthatósági tanulmányterv elkészültét, illetve Fabó István ügyvezető úrnak (Körös- Aqua Kft.), akinek nemcsak a tervezési, hanem a kivitelezési munkákban szerzett rendkívüli tapasztalatai is hozzájárultak munkánkhoz. Szeretnénk megköszönni lelkiismeretes segítségét dr. Igricz Mária osztályvezető asszonynak (Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság), aki segített bennünket a hivatali eljárásrendben eligazodni, illetve biztosította a mintaterületi vizsgálathoz szükséges információkat. 11. Felhasznált irodalom Eggelsmann, R. 1973. Dränanleitung. Velag Wasser und Boden, Hamburg. Fehér F„ - Horváth J„ - Ondruss L. 1986. Területi vízrendezés. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Szabó J. (szerk.) 1977. A melioráció kézikönyve. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Thyll Sz. (szerk.) 1992. Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Thyll Sz., - Fehér F., - Madarassy L. 1983. Mezőgazdasági talajcsövezés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 16
