A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
3. szekció. A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 4. Bozán Csaba (NAIK ÖVKI): Meliorációs tervvel rendelkező területek felmérési lehetőségei
történhet szükség szerint a slicceit mozgatható belső cső pótlásával, vagy a külső béléscső cseréjével. A drén kitorkolások megóvása érdekében a gépi kaszálás, vagy iszapolás előtt a drén kitorkolás mozgatható slicceit elemét be kell tolni a rézsű széléig a béléscsőbe, majd a munkák elvégzése után újra kell húzni. Dréncső tisztítás: a csatorna, tartós működésképtelensége esetén előfordul, hogy bekövetkezik a dréncső vezeték feliszapolódása, kolmatálása. Ezeket a szívóvezetékeket és gyűjtődréneket ún. csőgörénnyel ki kell tisztítani, illetve ki kell mosatni.- Mélylazítás: a drének vízszállítását jelentősen megnöveli a talaj mélylazítása. A mélylazítást 3-5 évenként célszerű elvégezni. A mélylazítás mélysége 70-80 cm is lehet, mivel a drének fektetési mélysége mindenütt nagyobb, mint 80 cm. A mélylazítás iránya a drénekre merőleges, vagy szöget bezáró legyen. A mélylazítást a talaj optimális víztartalma idején szabad csak elvégezni, amikor a lazítókések kellően megemelik a talaj szerkezetet. Összegzésképpen a vizsgált mintaterület komplex meliorációs létesítményeiről elmondható, hogy a karbantartási hiányosságok ellenére a talaj csőhálózat és csatornahálózat jól és hatékonyan működik. A csatorna karbantartás elvégzése után biztosítható a drénhálózat optimális működési feltétele is. A dréncső hálózat hatásfoka tovább javítható a drén kitorkolások helyreállításával, a dréncsövek tisztításával és a terület mélylazításával. 9. Összefoglalás A Megbízó kívánalmainak megfelelően felmértük mindazokat az adatelérési utakat, melyek mentén összegyűjthetők a vonatkozó információk a meliorált területekre vonatkozólag. A katasztrófavédelmi igazgatóságok vízikönyvi okirattárában fellelhető minden szükséges információ. Ennek ellenére a Katasztrófavédelmi Igazgatóságok Vízügyi Hatósági Osztályainak beérkezett válaszai alapján - közelítő becsléseink szerint - a meliorációs munkálatok 300.000 hektár hatóterületen valósultak meg, melyből megközelítőleg 150.000 hektár alagcsövezett. A meliorált területek felmérésére négy lehetséges verziót dolgoztunk ki. A Meliorált Területek Országos Térképe (I. verzió) alkalmas arra, hogy a mezőgazdaságért és vízgazdálkodásért felelős állami szervezetek információt kapnak arról, hogy hol vannak egyáltalán az országban olyan megvalósult (kivitelezett) meliorációs művek (ezen belül vagy döntően) vízgazdálkodási művek. Ennek áttekintése fontos a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztése szempontjából, de ugyanakkor rámutathat olyan vízgazdálkodási feladatokra is (pl. közcélú művek befogadóként történő működtetése, üzemeltetési, fenntartási feladatok), amelyeket meg kell oldani. A megjelenítésnek elsősorban ágazatpolitikai jelentősége van, átfogó, országos kép rajzolódik ki olyan, a mezőgazdasági vízgazdálkodásban fontos rendszerekről, amelyek „ott vannak a föld alatt”, de nem sokat tudtunk róluk. Fontos eldöntendő kérdés, hogy ez a „nemzeti érték” kit gazdagít, kinek a vagyonleltárába kell, hogy bekerüljön. Az Országos Meliorációs Térképi Adattár (II. verzió) fő haszna bizonyos szakmai részletek megismerése. Mivel a megvalósult és működő rendszerek feltárása a fő cél, be lehet mutatni a teljes adatbázist, le lehet válogatni a megvalósult rendszereket és elő lehet készíteni azt a leválogatást, amely a működő rendszereket mutatja meg. Ebből már lehet vízügyi igazgatóságoknak, vízitársulatoknak feladatot adni arra vonatkozóan, hogy területükön kezdjenek utánanézni a kivitelezett rendszereknek és szerezzenek információkat az esetleges működésről. Itt már felvetődhet egy fontos kérdés, a meglévő rendszereknek a tulajdonjoga. Vizsgáljuk, hogy jelenleg hol vannak működőképes rendszerek, azonban ezek jórészt 14
