A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
3. szekció. A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 4. Bozán Csaba (NAIK ÖVKI): Meliorációs tervvel rendelkező területek felmérési lehetőségei
indult. De akkor, ha némi egyszerűsítéssel talajtani szempontból három fő csoportot alakítunk ki, azt láthatjuk, hogy a laza talajok esetében, ahol a talajvízszint szabályozás eszközei rendelkezésre álltak, nem volt különösebb igény a meliorációs módszerek alkalmazására; a középkötött talajú területek, a löszhátak jó vízgazdálkodásúak, jó a vízbefogadó és vízmegtartó képességük, tehát ezek a területek sem igényeltek különösebb meliorációs beavatkozást; a kötött talajú területeken lett volna igény felszín alatti vízrendezésre, azonban az ehhez szükséges módszerek még nem álltak rendelkezésre, a hagyományos eljárásokkal elvégzett méretezésekből pedig olyan kis dréntávolság értékek „jöttek ki”, hogy azok megépítése nem volt gazdaságos! Tudományos értelemben mindenképpen áttörést hozott a VITUKI és a Debreceni Agrártudományi Egyetem Kutató Intézete (Karcag) közös meliorációs kísérlet telepe Karcagpusztán. A nagyparcellás (0,4 ha) kísérletek félüzemi megoldások alkalmazását tették lehetővé. Az összetett talajcsövezési megoldás, amelyet a kutatók kifejezetten kötött talajra dolgoztak ki bebizonyította, hogy ezeken a talajokon is lehet gazdaságosan talaj cső rendszereket kiépíteni és ezek a rendszerek hatékonyan működnek. Amikor azon a szikes talajon, ahol korábban 1-1,5 t/ha volt a búzatermés, 5 t/ha terméseredmény lett (tál aj javított, talaj csövezett körülmények között), az a kétkedőket is eléggé meggyőzte. Ezek a kísérletek alapozták meg az Alföld széleskörű meliorációs munkáit. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Bodrogközben és a Taktaközben voltak jelentős meliorációs munkák. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Szatmárban és Felső-Szabolcsban folyt melioráció. Hajdú megye déli részein (Berettyó térsége) és a Hortobágy peremén (Görbeháza, Nádudvar) készültek el drén rendszerek. Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Nagykunságban a vízrendezés mellett a talajjavítás is kiemelkedően fontos volt, mind Karcag, mind Abádszalók térségében. A Körös-vidéken is jelentős talaj csövezési munkák folytak. Ezek elsősorban a Kettős-Körös és a Sebes-Körös térségére (Sárrét, Békés és Sarkad térsége) koncentrálódtak. Csongrád megyében Hódmezővásárhely környékén, valamint a Maros mentén voltak jelentős meliorációs munkálatok. 5. A komplex meliorációs tervdokumentációk fellelhetősége Az utolsó jelentős meliorációs kivitelezési munkák elvégzése óta mintegy 25 év telt el. Az AGROBER-t az összes állami tervező vállalattal együtt 1991-ben kezdték el felszámolni, a tervezők mérnökirodákat, kft-ket alakítottak. A beruházó mezőgazdasági nagyüzemek abban a formában megszűntek, területük nagy részét elvesztették, nem fordítottak gondot sem a fenntartásra, sem a meliorációval érintett művekkel kapcsolatos dokumentációra. A harmadlagos művek tulajdonjoga a törvény erejénél fogva az önkormányzatokra szállt, de semmiféle ezzel kapcsolatos dokumentációt nem kaptak meg. Eltűntek vagy átalakultak a kivitelező szervezetek is. A két nagy állami talajjavító vállalat már régen megszűnt, a meliorációs kivitelezéssel foglalkozó társulatok közül pedig sok szintén megszűnt vagy átalakult. 25-30 év után már alig-alig találni valakit, aki részt vett a meliorációs kiviteli munkákban és érdemi információkkal tud szolgálni. A kiviteli terveket készítő tervező vállalatnak természetesen voltak minden tervből tervtári példányaik. Ez a legtöbb meliorációs tervet készítő AGROBER-nél is kötelező volt. Nem volt azonban központi tervtár, az egyes megyei irodáknál voltak a tervezői tervpéldányok. 4
