A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
3. szekció. A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 4. Bozán Csaba (NAIK ÖVKI): Meliorációs tervvel rendelkező területek felmérési lehetőségei
A meliorációs tevékenység általában tartalmaz vízrendezést, azaz valamilyen vízimunkát. A vízimunkákra vonatkozóan pedig már az 1960-as, 1970-es években érvényben volt az az előírás, hogy engedély és bejelentés kötelesek. Egy új létesítményt megépíteni, egy beruházást megkezdeni csak úgy lehetett, ha megfelelő műszaki dokumentáció alapján létesítési vízjogi engedélyt kért a beruházó vagy annak megbízottja a vízügyi szakhatóságtól. A vízügyi szakhatóság pedig ebben az időszakban (1960-1990) egyértelműen a területileg illetékes vízügyi igazgatóság volt. 2014. szeptember 10. napján hatályba lépett a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), melynek 10. § (1) és (3) bekezdése alapján területi vízügyi és vízvédelmi hatóságként a Katasztrófavédelmi Igazgatóság jár el. A Korm. rendelet 18. § (2) bekezdés 1) pontja alapján a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok a vízügyi hatóságok jogutódjai. A 17. § (3) bekezdése szerint vízvédelmi hatósági és szakhatósági feladat- és hatáskörében a megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnek a jogutódja. A vízikönyvi okirattár a mindenkori vízügyi hatósági feladatot ellátó szervezetnél volt/van. A létesítési vízjogi engedély egy olyan hatósági dokumentum, amelyik nem selejtezhető. Ez mutatja hitelt érdemlően, hogy a szakhatóság milyen vízimunkára adott engedélyt. Ennek „melléklete” az engedélyezési dokumentáció, ami megmutatja a szakmai részleteket. A szakhatósági rögzítés pedig az úgynevezett „vízkönyv”-ben történt, ahonnan a kapcsolódások is kiolvashatók. A megvalósulási dokumentáció alapján kérni kellett az üzemeltetési vízjogi engedélyt. Ezt, mint vízgazdálkodási szakhatóság az 1960-1990 közötti időszakban szintén a vízügyi igazgatóság adta ki. Ennek kiadása a hatóságnál bejegyzésre, illetve egy példánya a hatósági irattárba került. Az engedélyesnek az üzemeltetési vízjogi engedély előírásai szerint kellett a létesítményt üzemeltetni, főleg fenntartani. Az engedélyes a meliorációs beruházások (és azok vízgazdálkodási létesítményei) tekintetében mindig a beruházó mezőgazdasági üzem volt. Abban az esetben tehát, ha a szakhatóságnál egy vízügyi beruházásról megvalósulási tervdokumentáció volt és ennek alapján kiadta az üzemeltetési vízjogi engedélyt, biztosak lehetünk benne, hogy a létesítmény elkészült. A megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok adatszolgáltatása alapján a tervdokumentációk minden igazgatóság hatósági osztályán rendelkezésre állnak (1. táblázat), azonban kisebb mértékű hiányra lehet számítani. A hiányzó tervdokumentációk pótlására az illetékes vízügyi igazgatóságok tervtárában azonban még van lehetőség. 1. táblázat: A megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok adatszolgáltatása Katasztrófavédelmi igazgatóság 1. adatok megléte 2. adatterjedelem 3. érintett terület Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vízikönyv 25 fm~ 100 tervcsomag 1.002 ha (16 érintett terület) Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vízikönyv 2,5 fm~ 10 tervcsomag 2.282 ha (6.913 ha hatóterület) Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vízikönyv 65 tervcsomag 22.292 ha érintett terület (13.130 ha kapott üzemeltetési engedélyt) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vízikönyv (elektronikus 1993-tól) 12.752 tervcsomag, 480 településre vonatkozóan. 40 meliorációval kapcsolatos tervcsomag A digitális okirattárban szereplők összterülete: 1.540,3 ha 5
