A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 17. Dr. Nagy László (BME): Buzgárhomok vizsgálata a 2014. évi Dráva árvíznél
agyag finom iszap közepes durva finom homok közepes durva apró kavics közepes durva Lanka sztp. műtárgy burkolat -Fekete-víz jp. 2 tkm környezete Dráva bp. 4-6 tkm között Dráva bp. 9+916 Dráva bp. 18-19 tkm között 90 80 70 60 50 -f 40 30 ti Q) </> <1) Szemnagyságok (log d mm) 1. ábra A buzgárból kimosott talajok szemeloszlási görbéi a 2014. évi mintáknál (pirossal a 66 vizsgálatból meghatározott határgörbék láthatók) Talaj megnevezése Előfordulás (%) korábbi drávai Homokos durva iszap 3-Iszapos homok 36 25 Homok finom és közepes 21 75 finom 15-közepes 25-3. táblázat A buzgárból, kimosott talajok megnevezése az EUROCODE alapján A 3. táblázat alapján megállapítható, hogy a vizsgált buzgárból kimosott talajok elsősorban homok és iszapos homok megnevezésűek, az arányuk a Dráva menti buzgároknál 100 %-t képviselt. Iszaptartalom Azt ismerjük, hogy az áteresztőképességi együttható hogyan változik fmomszemcsés talajoknál növekvő iszaptartalom hatására. Arra azonban kevesebb adat van, hogy a növekvő iszaptartalom hogyan változtatja meg a talaj buzgárképződéssel szembeni ellenállását. Ennek empirikus vizsgálata a buzgárból kimosódott talaj szemeloszlásának értékelése alapján történhet. Közismert tény, hogy növekvő iszaptartalom növeli a finom szemcsék közötti összetartó erőt, csökkenti a szemcsék leválásának lehetőségét. Az iszaptartalom megoszlását a szemeloszlási görbék alapján a 4. táblázat mutatja.
