A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 17. Dr. Nagy László (BME): Buzgárhomok vizsgálata a 2014. évi Dráva árvíznél
A buzgárból kimosott talaj szemeloszlását vizsgálva megállapítható, hogy az iszaptartalom ritkán volt 40 % felett1, a sűrűsödés 0 - 10 % iszaptartalom közötti tartományban van, a görbéknek több, mint a fele esik ide (4. táblázat). Tíz százalékonkénti iszaptartalom növekedésénél a gyakoriság változását a 2. ábra szemlélteti. Az iszaptartalom növekedésével a gyakoriság csökken, vagyis összefoglalóan megállapítható, hogy azok a finomszemcsés talajok hajlamosabbak a szemcsekimosódásra, melyek kevesebb iszapot tartalmaznak. A relatíve alacsony számú drávai buzgárhomok bár kissé eltérő százalékos eredményt ad, azonban a 66 vizsgálat mintáitól nem okoz jelentős eltérést. 4. táblázat Az iszap frakció részaránya a buzgárból kimosott talajok szemeloszlásában Iszaptartalom <5% 5 %-10 % 10 %-15 % 15 %-20 % 20%-30 % 30 %-40 % 40 %-50 % 66 vizsgálat (%) 38 17 9 10 14 9 3 drávai minták (%) 8 8 16 16 16 32 0 60 0-10 10-20 20 - 30 30-40 > 40 Talajminták iszap tartalma (%) 2. ábra A buzgárból kimosott talajok iszaptartalmának gyakorisága 66 vizsgálat eredménye alapján valamint a drávai mintáknál. (A 4. táblázat grafikus feldolgozása.) A jellemző szemcseátmérők Kétségtelenül a teljes szemeloszlási görbe figyelembevétele lenne a megfelelő megoldás a buzgárosodásra hajlamos talajok megítélésénél, azonban érdemes megvizsgálni a szem eloszlási görbe néhány reprezentatív értékét, a 10, 60, 80 súlyszázai ékhoz tartozó szemcseátmérőket. A 10 súlyszázalékhoz tartozó szemcseátmérő Csak a két milléri mintában. 1
