A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)

2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 3. Dr. Csejtei István (NYUDUVIZIG): Kebele árvíztározó működtetése az árvízvédekezésre vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások alapján

- tervszerű vízgazdálkodás,- a vízkészlet tervszerű hasznosítása,- országos vízgazdálkodási keretterv,- a vízigényeket az igények népgazdasági jelentősége szerinti sorrendben és az indokolt szükséglet alapulvételével kell kielégíteni,- a vizek, a folyóvíz elhagyott medre és a folyóvízben újonnan keletkezett sziget az egész nép tulajdona,- a vízilétesítmények közcélúak.

Ugyanakkor az árvízvédelmi művek és a medrek védelme érdekében nagyon hasonlóan szabályoz, mint a törvénycikk:

Árvízvédelmi töltésen, úgyszintén a töltés lábvonalától számított, jogszabályban meghatározott távolságon belül nem szabad ásni, szántani, fát vagy bokrot ültetni, vagy olyan tevékenységet folytatni, amely a talaj szerkezetét (összetételét, szilárdságát) megbontaná.

Az illetékes vízügyi szerv engedélye (hozzájárulása) nélkül tilos:

a) árvízvédelmi töltésen, úgyszintén a töltés lábvonalától számított, jogszabályban meghatározott távolságon belül a földbe tárgyakat beépíteni, kerítést, illetőleg a földdel szilárd kapcsolatban levő bármilyen más épületet vagy építményt emelni;

b) az árvízvédelmi töltésen, úgyszintén a töltés lábvonalától számított meghatározott távolságon belül bármilyen anyagot tömegesen tárolni;

c) az árvízvédelmi töltésen járművel közlekedni, állatot hajtani vagy legeltetni.

Az árvízvédelmi töltésen és vízfolyás vagy természetes tó medrén keresztül közlekedni, állatot áthajtani csak az illetékes vízügyi szerv által kijelölt átjáróhelyeken szabad.

Kebele árvíztározó bemutatása

Előzmények

A magyar-szlovén határt több olyan vízfolyás is metszi, melyeknek forrása Szlovéniában vagy Ausztriában van. A patak belép Magyarország területére, és egy bizonyos szakasz megtétele után visszatér Szlovéniába. Bár az országok között a kapcsolat mindig jó volt, az államhatár gyakran gátolta a teljes vízgyűjtőterület közös tervezésen alapuló kezelését.

Csapadékhiányos években száraz lábbal is járható a patakmeder. Esős időszakban a két patak tengerré változtatta a tájat. 1998-ban az áradás magyar és szlovén oldalon nyolc település lakott részeit veszélyeztette, és közel 2000 hektár mezőgazdasági területet öntött el.