A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 3. Dr. Csejtei István (NYUDUVIZIG): Kebele árvíztározó működtetése az árvízvédekezésre vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások alapján
Az árvízcsúcs-csökkentő tározó helye Veszélyeztetett magyar teleptilések: Zalaszombaraa Szíjirtóháza Gáborjanháza Zaiaszombatfa Veszélyeztetett szlovén települések: Gén tengve i Mostje Baiiula Dolga vas Lendava Az Állandó Magyar-Szlovén Vízgazdálkodási Bizottság határozatai Mindkét ország vízgazdálkodási stratégiájában kiemelten szerepel, hogy az árvízi károk megelőzésében elsődlegesen vizsgálni kell az árvízi tározás lehetőségét. Ez a módszer lehetőséget nyújt az árvizek elleni védelemre, de biztosítja azt is, hogy a vízfolyásokat ne kelljen szabályozni, azok döntő része természetes/természetközeli állapotban maradhasson. Az Állandó Magyar-Szlovén Vízgazdálkodási Bizottság a II. ülésszak óta (1996.) kiemelten foglalkozik a Kebele patak vízgyűjtőjén a nagyvizek visszatartása érdekében létesítendő árvízvédelmi beavatkozásokkal, amelyek szükségességét erősítik a közelmúltban történt események is: az 1998-as - teljes Kerka völgyet érintő - árvíz, a 2005. augusztusi és 2005. decemberi nagyvizek, amelyek jelentősen veszélyeztették magyar és szlovén települések belterületeit is. Ezért a Bizottság II. ülésszak jegyzőkönyve 5.1. pontjában szereplő határozatok értelmében a Vízgazdálkodási munkacsoport a két ország tervezőinek a közreműködésével kidolgozott egy közös terv-vázlatot, majd ennek alapján (a Bizottság III. és IV. ülésszak jegyzőkönyve 5.4. pontjában szereplő határozatok értelmében) egy tanulmánytervet „A Kebele patak vízgyűjtőjén a nagyvizek visszatartása érdekében létesítendő árvízvédelmi beavatkozások” címmel, magyar és szlovén nyelven. A tanulmány részletesebb elemzése alapján a Vízgazdálkodási munkacsoport kialakította közös szakvéleményét, beszerzésre került az érintett térségek magyar társadalmi fórumainak állásfoglalása, és elkészült a létesítendő tározó gazdaságossági vizsgálata, mely szerint a tározó 100 éves élettartamát figyelembe véve a befektetett pénzeszközök (építés-működtetés) megtérülési időszaka 30,2 évet tesz ki.
