A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 3. Dr. Csejtei István (NYUDUVIZIG): Kebele árvíztározó működtetése az árvízvédekezésre vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások alapján
3. a védtöltés lábvonalához 10 méternél közelebb földet ásni, 5 méternél közelebb szántani, vagy a járás-kelést ennél szükebb térre szorítani; 4. a védtöltésen keresztül, az e czélra kijelölt átjáró helyeken kivül szekerezni, lovagolni vagy marhát áthajtani; 5. a vizmérczéket s az átjárókon a korlátokat rongálni. 144. § A védtöltés tulajdonosának engedélye nélkül tiltva van: 1. a védtöltés és padkák koronájára vagy lejtőire tömeges tárgyakat lerakni; 2. a védtöltésen legeltetni vagy azon szekerezni, lovagolni és marhát hajtani.” A továbbiakban a társulatok kötelzettségeit rögzítik: nevek és címek lejelentési kötelezettsége, szabályzatok készítési előírások. E szabályzatokban rögzíteni kellett azokat vízállásokat és körülményeket, amelyekhez a szabályzatban különféle eljárások kerültek rögzítésre. E fejezetben már pénzbírság kiszabásának lehetősége is rögzítésre került. Itt találhatók az árvízi védekezéssel kapcsolatos előírások, amely egyrészét a kötelezően elkészítendő árvédelmi szabályzatban kellett rögzíteni: milyen vízállásnál, mely eseménynél kit-kiket kellett értesíteni, milyen erőket lehetett igénybe venni, valamint a helyreállítási kötelezettségről is intézkedtek. Hatóságok és eljárás Közigazgatási hatóság volt illetékes mindazon ügyekben, melyek a törvény szerint a vizszabályozásra, vízhasználatra és a vizek elleni védelemre vonatkoznak. „Engedélyezési ügyekben elsőfokú hatóság azon megye alispánja, vagy azon törvényhatósági joggal felruházott város polgármestere, melynek területén az eljárás tárgyát képező vizi mü létezik, vagy ily vizi müvek megigazitása, berendezése vagy létesítése czéloztatik; másodfokú hatóság ugyanazon törvényhatóság közigazgatási bizottsága; harmadfokú hatóság és végérvényesen határoz a vízhasználatra vonatkozó ügyekben a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister, vízrendezési és az ármentesitéssel kapcsolatos vizlevezetési ügyekben a közmunka- és közlekedésügyi minister.” Büntető határozatok A törvénycikkben megfogalmazott fontosabb tényállások megsértése miatt kiszabható büntetéseket tartalmazza pl.: „184. § Kihágást követ el és háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő:
