A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 3. Dr. Csejtei István (NYUDUVIZIG): Kebele árvíztározó működtetése az árvízvédekezésre vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások alapján
1. a ki a 15. §-ban megállapított távolságon belül forrásokat nyit, galleriákat vagy artézi kutakat csinál vagy a 16. §-ban megállapított védterületen belül engedély nélkül fúrásokat eszközöl;...” A vizjogról szóló 1885:XXIII. te. majdnem 30 évig változatlan maradt, kiegészítése és módosítása a 1913. évi XVIII. törvénycikk-kel valósult meg. A 27 szakasz az árvízvédelemmel kapcsolatos előírásokon nem változtatott jelentősen. A módosítások a kutak, vízvezetékek és víztárolók és vízierőművek létesítésével és használatával voltak kapcsolatban. Az árvíz- és belvízvédekezésről önálló Mt. rendelet jelent meg 1955-ben (10/1955. (11.15.)), amely tartalmazott a helyi vízkárelhárításra vonatokzó előírásokat is. A rendeletben meghatározásra kerültek: az árvíz- és belvízvédekezés szervei, az irányító szervek, ezek ügyköre, az árvíz- és belvízvédekezés államigazgatási feladatai, ezek összehangolása, árvízvédekezési készültség, belvízvédekezési készenlét tartalma, Árvíz- és belvízvédelmi kormánybiztos feladatait, rendkívüli árvíz- és belvíz veszély esetén: Árvíz- és Belvízvédekezési Kormánybizottság felállítása és működése. A szabályozás jellegzetessége, hogy az árvízvédekezési készültség, illetőleg a belvízvédekezési készenlét beálltától az árvíz- és belvízvédekezés körébe tartozó összes hatósági jogköröket az ország egész területén a kormánybiztos gyakorolta, aki a vízügyi főigazgató volt. Másik jellegzetessége, hogy a készültség elrendelése nem a vízállás cm-ben meghatározott mértékéhez igazodott, hanem %-ban volt meghatározva a jogszabály mellékletében:
