A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)

2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 3. Dr. Csejtei István (NYUDUVIZIG): Kebele árvíztározó működtetése az árvízvédekezésre vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások alapján

Bevezetés

Az árvizek a legsúlyosabb természeti katasztrófák közé tartoznak. Európában 1987 és 1996 között 100 jelentős árvíz pusztított, az anyagi kár közel 100 milliárd euró volt, 1998 és 2009 közt 213 komoly árvizet tartanak számon, amely 1.126 halálos áldozattal járt és 52 milliár euró kárt okozott. Természetesen ezek az adatok nem teljesen hasonlíthatók össze, de figyelembe véve az időközben a védművekben történt fejlesztéseket is a számok ijesztő tendenciát mutatnak.

A technika és a társadalom fejlődése során az ember és a víz(folyások) viszonya három fokozatú fejlődésen ment keresztül:

1. Passzív: az ember igazodott a vízszint változásához.

2. Preventív: helyi jelentőségű védekezések, felkészülés a vízállás változások kövekezményeire.

3. Aktív: teljes folyó és folyam szabályozási munkálatok. Először vagyonmentés és a termőföldek növelése, a meglévők biztosítása érdekében, majd az emberek és lakóhelyeik biztonsága volt a fő szempontja az árvízmentesítésnek.1

Magyarországon a komolyabb folyószabályozás munkák a 19. században kezdődtek el, azóta a népesség jelentősen nőtt, a technika, a társadalom és a jogi szabályozás jelentős változásokon ment keresztül.

Árvízvédekezési jog történelmi előzmények

A hatékony árvízvédekezés az egyik legfontosabb feladat Magyarországon is a természet erőinek „támadásaival” szemben. Az egyik legelső - világ viszonylatban is - jogi szabályozás az 1840. évi „A Duna és egyéb folyó szabályozásáról” szóló törvénycikk. A törvénycikk egy választmány felállítását írta elő, amelynek feladata:

„ 1. § A Duna s egyéb folyamok szabályozásának, valamint ezzel kapcsolatban állólag Buda és Pest városainak s ezek szomszéd vidékének az elemi viszontagságok elleni biztosításuknak előleges tárgyaltatása”

Ezt követően született az 1884. évi ún. „tiszai törvény” azaz a Tiszának és mellékfolyóinak szabályozásáról, ezen folyók völgyeinek ármentesitéséről, úgyszintén a vizszabályozó és ármentesitő társulatok igazgatási szervezéséről szóló 1884. évi XIV. törvénycikk, amely előírta: 1

1 http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0027_BTRI8/ch01s03.html