A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)

2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 3. Dr. Csejtei István (NYUDUVIZIG): Kebele árvíztározó működtetése az árvízvédekezésre vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások alapján

„1. § A Tisza és mellékfolyóinak szabályozása, úgyszintén mindezen folyók völgyeinek ármentesitése, ideértve a Temes-Bégavölgyet is, műszaki tekintetben egységes egészet képez, mely a közmunka- és közlekedési minister vezetése alatt hajtatik végre.

Az ármentesitést és belvizlevezetést a létező törvények és a jelen törvénycikk értelmében, s a közmunka- és közlekedésügyi minister felügyelete alatt a társulatok eszközük. A hajózási szempontból szükségessé vált vagy az állam által már megkezdett mederszabályozást az állam saját költségén hajtja végre.”

Majd elfogadásra került 1885-ben a vízjogi törvény (1885. évi XXIII. törvénycikk), amely nagyon részletesen, ugyanakkor mégis általánosan az egész ország területére vonatkoztatva szabályozza a felszíni és felszín alatti vizek felhasználásának, hasznosításának feltételeit. A törvénycikk indoklása az alábbi előzményeket emeli ki:

Hármaskönyvünk néhány határozatában tartalmaz vízjogi elveket is, igy I. r. 24. czím 8. §ban, hogy a vizek, folyamok, halastavak, a vízlefolyások és a malmok a birtok tartozékai; - az

I. rész 87. czíme a folyamok rohamossága által elszakasztott földterületek jogi viszonyairól szól. - Ezen nagyon is szűk intézkedéseken kívül alaptörvényünk nem szól a vizekről, s egyátalában törvényhozásunk igen sokáig nem foglalkozik a vizekkel.

Az 1723:XV. törvénycikk a folyókon nagyon elharapódzott vámszedések ellen lép föl s e vámokat szünteti meg.

Az 1751:XIV. törvénycikk a hajózásra ártalmas vagy káros malmok megszüntetését

rendeli el.

Az 1807:XVII. törvénycikk a vízvédelmi munkálatokhoz az érdekelteknek hozzájárulását rendeli el, a mely törvény intézkedéseit az 1836:XXXVI. törvénycikk még szigorúabbakká változtatja.

A vizjognak bizonyos főbb elveit, pedig már rendszeresebben foglalja magában a vizekről és a csatornákról szóló 1840:X. törvénycikk. Ezen törvénycikk szerint: 1

1. a vizeknek természetes lefolyását és lefolyhatását másnak kárával akármely módon és alakban gátolni s akadályozni tilos; az e részben előforduló panaszok eligazítására közigazgatási eljárás rendeltetik el;

2. újabb vizi munkálatok a hatóság engedélye nélkül nem készíthetők;

3. vizek szabályozására vagy leeresztésére az érdekelt közbirtokosok a többség által kényszeríthetők, s e részben a megye támogatását igénybe vehetik;

4. a folyók szabályozása által netán károsodó birtokosok kártérítésre igényt tarthatnak;

5. a vizek partjai mellett a legeltetés eltiltatik;