A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
11. szekció. HIDROLÓGIA - 6. Kondor Gergely (KDVVIZIG): Lézerszkennelés-Eredmények és tapasztalatok
Dr. Kovács Péter: A Római-part kisvízfolyásainak hidrológiai vizsgálata Az Aranyhegyi-patakon 2013-ban a Budapest-Esztergom vasútvonalig duzzasztott vissza a Duna. A patak mentén több helyen történt védekezés. A Nánási út elején a patak bal partján 200 m hosszon jelentkezett talpszivárgás. Ezen a szakaszon még sosem történt korábban árvédekezés. Ellennyomó medencék építésével és bordás megtámasztással lokalizálták a jelenséget. E területtől nyugatra, mintegy 200 m-re kisebb magassági hiány mutatkozott a patak bal partján. Ezen a részen nincs kiépített gáttest, a természetes partéi magasítását végezték el kb. 200 m hosszon. Ezeket a szakaszokat ábrázolja az 5. kép. (FCSM2016.) 5. kép: Bordás megtámasztás cs partéi magasítás az Arany hegyi-patak hal partján a torkolat köveiében (Fotó: Víxy Zsigmond) A Szentendrei úttól nyugatra eső szakaszon teljes hosszon, 800 méteren kellett védekezni talpszivárgás ellen. A terület nagyon rosszul megközelíthető, védekezés szempontjából még jó időjárási körülmények között is nehéz helyzettel kellett szembenézni. A talpszivárgás folyamatos lokalizálását ellennyomó medencékkel, és a gáttest bordákkal való megtámasztásával oldották meg (6. kép). (FCSM 2016.) 6. kép: Bordás megtámasztás és ellennyomé medencék az Aranyhegyi-patak bal parti töltéséaeik Szentendrei út feletti szakaszán (Fotó: Vízy Zsigmond) A Barát-patak töltésein való védekezésre 2013-ban nem volt szükség, mivel a dunai torkolattól mintegy 200 méterre a Budakalászi Önkormányzat keresztgáttal lezáratta a medret 26
