A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
11. szekció. HIDROLÓGIA - 6. Kondor Gergely (KDVVIZIG): Lézerszkennelés-Eredmények és tapasztalatok
Dr. Kovács Péter: A Római-part kisvízfolyásainak hidrológiai vizsgálata Ennek a negyedik árhullám összetalálkozási változatnak az előfordulása meglehetősen kis valószínűségűnek tűnik. Nyilvánvalóan lehetne statisztikai számításokat végezni erre a meglehetősen szélsőséges forgatókönyvre, de feltételezhetően nagyon kis valószínűséget kapnánk eredményül. A számítást a különböző ciklontípusok és zivataros események meglehetősen bonyolult előfordulási valószínűségeivel kellene kezdeni, hiszen a 2010-ben egymást követő „Zsófia” és „Angéla” ciklonok is eltérő típusba tartoztak, a zivatarok kialakulása pedig egy meglehetősen összetett folyamat. Ilyen vizsgálatokra a meteorológia tárgyköréből több példát is találhatunk (vő. Berceli 2011.), de még elég sok a bizonytalanság. Ezután következhet a lehulló csapadékból keletkező lefolyás mennyiségének vagy a vízfolyások vízállásainak statisztikai vizsgálata, amennyiben rendelkezésre állnak a szükséges adatmennyi ségek. A Római-part kisvízfolyásainak témakörében végzendő bármiféle statisztikai előfordulási valószínűség vizsgálat komoly nehézségekbe ütközik, mivel esetünkben a vizsgált vízgyűjtőkön sem hosszú idejű meteorológiai észlelések, sem vízállás idősorok nem állnak rendelkezésre, így véleményünk szerint egyik vízjárási helyzet statisztikai vizsgálatával való próbálkozás sem hozna kielégítő eredményt. 6. A Duna visszaduzzasztó hatásának vizsgálata a patakokon A Duna visszaduzzasztó hatását az Aranyhegyi- és Barát-patakok hossz-szelvényei mentén vizsgáltuk meg a 4. táblázatban található vízszintekre vonatkozóan. 4. táblázat: A Duna visszaduzzasztó hatása a patakokon Aranyhegyi-patak Barát-patak m. B.f. Hozzávetőleges visszaduzzasztási hatás m B.f. Hozzávetőleges visszaduzzasztási hatás A 2013. évi Duna-árvíz tetőző vízszintje a patakok torkolatánál 104,84 Visszaduzzasztás mintegy 2,0 km hosszban, a Bp.Esztergom vasútvonalig 105,29 Torkolati elzárás miatt nem meghatározott MÁSZ (2014) 105,07 105,45 Telt meder Budakalászig MÁSZ +1,30 m 106,37 Telt meder mintegy 2,5 km hosszban 106,75 Az Aranyhegyi-patakon modellszámítások alapján megállapítható, hogy a Duna visszaduzzasztó hatása az esésviszonyok jelentős növekedése következtében vízjárási állapottól függetlenül a ~ 2,600 fkm környezetében eliminálódik teljes mértékben. A Barátpatakon ugyanez a távolság a terepszint jelentős emelkedése miatt valahol 2,500-2,700 fkm körül lehet, a visszaduzzasztás határa Budakalász belterületén húzódik. (Laurinyecz 2013.) Az Aranyhegyi-patakon a védvonalak mintegy 1+750 m hosszban, a Budapest-Esztergom vasútvonal hídjáig vannak kiépítve. A Budapest-Vigadó tér 950 cm-ig a jobb parton nincs magassági hiány, ellenben a bal part töltés 880 cm feletti vízállásoknál teljes hosszban magassághiányos. A Barát-pataknál a jobb parti védvonal 1+340 m, míg a bal parton pedig 2+560 m hosszúságú, itt magassági hiány nem, inkább állékonysági problémák lehetnek. Közülük a Barát-patak bal parti töltése a KDVVIZIG kezelésében van, a többit a Fővárosi Önkormányzat kezeli. (FCSM2016.) 25
